Január 5-én 21 órától a Katona József Színház Vízkereszt, vagy amit akartok című előadását közvetíti az M5 televíziós csatorna, amely Zsámbéki Gábor rendezésében látható.
William Shakespeare egyik leghíresebb komédiája az utolsó az angol író nagy vígjátékai közül. A dráma megírásakor Shakespeare már nem próbálkozott újításokkal, bátran használta a bevált színházi kliséket és inkább a nyelvi finomságokra koncentrált. A cím maga is több jelentéssel bír, ami egyedinek számít a reneszánsz drámaíró munkásságában. Vízkereszt estéje a karácsonyi ünnepek végét és a farsangi időszak kezdetét, a bolondozás idejét jelenti, míg az alcím, eredeti nyelven „what you will” egyrészt a fordításnak megegyezően arra utal, hogy Shakespeare nem is akart címet adni művének, ugyanakkor a „will” szócska jelentése többek között a szexuális vágy és a szenvedély, ami viszont egyértelműen a cselekményre céloz.
A történet egy kitalált szigeten, Illyria partjainál játszódik, ahol Viola és fivére hajótörést szenvednek. A lány halottnak hiszi testvérét, ezért egyedül indul útnak férfiruhába öltözve, és Orsino herceg szolgálatába szegődik. A lány persze beleszeret Orsinoba, akinek azonban a csodaszép Olíviáért dobog a szíve.A szerelmi szálak természetesen tovább bonyolódnak. Shakespeare üdítő komédiájában mindenki szerelmes mindenkibe és végül mindenki el is nyeri a hőn áhított párját…vagy mégsem?
A Katona József Színházban 1989-ben mutatták be a Vízkereszt, vagy amit akartok című darabot Zsámbéki Gábor rendezésében, amit összesen 73 alkalommal játszottak a teátrumban, 1994-ig volt műsoron. Az előadás nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is nagy sikert aratott, többek között Heerlenben, Utrechtben, Venloban és Rotterdamban vendégszerepelt. A rendezésről Nánay István a következőképpen fogalmaz kritikájában: „A shakespeare-i mondatok, helyzetek és figurák analízise nála a mai ember viselkedés- és magatartásmódjának vizsgálatával párosul, a mű minden mozzanatának mai érvényességét kutatja. Nem leegyszerűsítve, nem közvetlen motívummegteleltetésekkel, hanem a jelenségek lényegét keresve, nyitottan, a részletek közt csapongva, olykor szertelenül, mégis összefogottan. Nem arra törekszik, hogy a dráma kimeríthetetlen titkait, mint számtani feladványokat, egzakt módon, egyetlen megoldásra redukálva megfejtse; tudja, hogy minden megoldási kísérlet újabb tisztázandó kérdéseket szül, a titkok soha nem fejthetők meg tökéletesen.”
A rögzített előadásban színpadra lép: Básti Juli, Benedek Miklós, Bertalan Ágnes, Blaskó Péter, Csányi János, Gazdag Tibor, Hollósi Frigyes, Kaszás Gergő, Kun Vilmos, Papp Zoltán, Söptei Andrea, Stohl András, Szirtes Ági, Ternyák Zoltán, Újlaki Dénes, Vajda László, Vajdai Vilmos és Varga Zoltán.
Kiemelt kép: Zsámbéki Gábor (Fotó: Színház- és Filmművészeti Egyetem)
