Zrínyi Ilona sokarcú, izgalmas alakján és drámai sorsán keresztül mutatja be a magyar történelem egyik legbonyolultabb s egyben legvitatottabb korszakát a Szenvedély és hűség című előadás, amelyet június 4-én a Csokonai Irodalmi Laborban láthat a közönség, főszerepben Majzik Edittel.
A darab gerincét Zrínyi Ilona Thököly Imréhez és fiához, Rákóczi Ferenchez fűződő viszonya alkotja, az előadásban egy időutazásnak is tanúi lehetünk. Az első jelenet egy hajón játszódik: Zrínyi Ilona kíséretével és Thökölyvel száműzetésének utolsó és legtávolabbi állomása, Kis-Ázsia felé halad. Egyedül van a fedélzeten, s az éjszaka csendjében megidézi életének állomásait. Ezáltal képet kapunk a XVII. századi Magyarország politikai állapotáról, katonai eseményeiről, a kuruc korszak kezdetéről. Később látjuk az esküvőjén Munkács várában, s a Thököly iránti szenvedély ellentmondásos stációiban is. Thököly Imre kezdeti katonai sikerei, mint a felvidéki, partiumi várak elfoglalása, meghódolása boldogsággal tölti el, s a csatákba is követi élete szerelmét. Később a zuhanás idején, Thököly török elfogatásakor már Munkács várát védi, mint „Európa legbátrabb” asszonya. A korabeli krónikák rajongással beszélnek róla, s ő volt az a személy, aki nő létére is utolsó pillanatig védte a rá bízott várat, noha a reménytelenség nyilvánvaló volt a túlerővel szemben.
A darab tömören ragadja meg Zrínyi Ilona életének fontos pontjait, s ezekből fonja meg egy rendkívüli személyiség portréját a dráma lehetőségeit kihasználva. Az Árkosi Árpád rendezte produkciót A nemzeti összetartozás napja alkalmából tűzi műsorára a Csokonai Színház.
Kiemelt kép: Majzik Edit Zrínyi Ilonaként a Szenvedély és hűség című előadásban (fotó: Drasny Henriett)
