Zalán Tibor egyik darabjával erősít a Rózsavölgyi Szalon

Szeptember 13-án mutatják be Zalán Tibor legújabb El kell mondanom című darabját a Rózsavölgyi Szalon színpadán. A Babérkoszorú-díjas író, költő és drámaíró műve egy fiktív családtörténet, amelyben egy fiatalember kései útkeresésén keresztül üzen a múlt a jelennek.

Zalán Tibor történetének főszereplője a Fiú (Ágoston Péter). A Fiú, aki vergődik. A Fiú, aki a rendszerváltásból épp csak felocsúdó Magyarországon szerez diplomát, élete megrekedt és nem tudja hogyan tovább. Ahhoz, hogy megértse önmaga elveszettséget és a történéseket, újra kell élnie a múltat. Fel kell tárnia a családi titkokat, az ellentéteket katolikus és zsidó között, meghallani a ki nem mondott szavakat, meglátni, hogy miért toroljuk meg ártatlanokon a saját sérelmeinket, miért követjük el ugyanazon hibákat, miért nem változunk, vagyis igazából, hogy nem tudunk változni. A Fiú Zalán Tibor történetében nemcsak önmagával, hanem három erős női karakterrel is viaskodik: a kontrollmániás Anyával (Kútvölgyi Erzsébet), a Lány (Fekete Linda) elvárásival és megpróbálja megérteni Nővére (Auksz Éva) rejtélyes vonzódását is. A mű azért is különleges, mert egyszerre van jelen a színpadon a fantázia, a komoly játék és a valóság, hogy miképp vagy miképp nem tudunk ma Magyarországon együtt élni. Az írót a hallgatás, mint generációkon átívelő családi betegség ihletett meg címadáskor: „Az El kell mondanom cím azért született meg, mert az általam kitalált család szereplőinek van olyan kényszerük, hogy hallgassanak, és közben folyton beszélnek. De soha nem arról beszélnek, amit el kell mondani.”

Zalán Tibor így fogalmaz az El kell mondanom kapcsán: „Eredetileg a rendszerváltásról szerettem volna darabot csinálni, mert erről eddig nem nagyon készült magyar színházban feldolgozás, és azt hittem, ezt meg fogom tudni csinálni. De arra jöttem rá: attól, hogy rendszert váltottunk, nem váltottuk meg az emberekben a traumákat, a terheket, nem vettük le a vállukról azokat a puttonyokat, amelyekben a sorsukat hordozzák. És a rendszerváltozás tematikájának boncolgatása közben szembesültem az emberi sorsokkal, azzal, hogy rendszerváltással nem lett boldogabb az ember, hanem problematikusabbá vált számára a létezés.”

Őze Áron rendező pedig azt mondja: „Az elhallgatott privát múltból adódó frusztráció megnehezíti az ember helyzetét a közösségekben, a társadalomban. Rombolja az egyént magát, rombolja a kapcsolatait is. Hiányzik az életének az alapköve ugyanis, az identitás. Az, hogy „ki vagyok én”. Ha erre a válasz, mint az egyén építőköve hiányzik, nagyon könnyen tévutakra léphet az ember. Zalán Tibor művének főszereplője valahogy szinte megállítja az időt, hogy felfedezze – ha még nem késő –, mitől nem tud saját maga, egyedül továbblépni, mitől nincsen saját története, mitől nem képes változni, egyáltalán: kicsoda ő.”

A főszereplő Fiút játszó Ágoston Péter a karakter megformálása közben arra kereste a választ, hogy a fiatal férfi mikor veszítette el az irányítást saját élete felett, mikor hagyta rá másokra, hogy döntéseket hozzanak helyette, és hogy ebben hol van az őt körülvevők, az anya, az apa, a nővére és a szerelme felelőssége. Az El kell mondanom című dráma látványvilágát Enyvvári Péter, jelmezeit Kiss Fabióla jegyzi, az előadás dramaturgja Karácsony Ágnes.

Kiemelt kép: Jelenet az El kell mondanom című előadásból (Fotó: Molnár Miklós)