Ma ünnepli 70. születésnapját Zalán Tibor, József Attila-díjas költő, író, drámaíró, dramaturg.
Zalán Tibor Szolnokon, Lipák Tibor néven látta meg a napvilágot, 1954. augusztus 27-én. Gyermekkorát Abonyban töltötte, iskoláit is részben itt, részben pedig Nagykőrösön és Szegeden végezte. 1972 és 1978 között magyar–orosz szakon szerzett diplomát a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az egyetemi évek után Pestre költözött. 1979-ben jelent meg – a szombathelyi Életünk folyóiratban – az Arctalan nemzedék című esszéje, amellyel botrányt kavarva széles körű ismertséget szerzett. Küzdött a Kádár-rendszer puha diktatúrájával, éveken keresztül munkanélküli volt, nehezen talált kiadót, állást és igaz barátokat. Első verseskönyve, az 1980-as Földfogyatkozás volt. 1982 és 1985, valamint 1991 és 1995 között a Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és – ezzel párhuzamosan – a Semmelweis Egészségügyi Szakközépiskola pedagógusaként dolgozott, 1995-től a Törökbálinti Kísérleti Gimnázium, 1998-tól 2001-ig az óbudai Zsigmond Líceum vezetőtanára volt. A 2010-es években is adott drámatörténeti, drámaelméleti és dramaturgiai órákat a Théba Művészeti Akadémián (Théba Stúdió), illetve a Színház és Film Intézetben. Éveken keresztül kurzust vezetett az egri Eszterházy Főiskolán, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, illetve a békéscsabai Színitanházban.
A tanítással párhuzamosan művészeti tevékenységét is folytatta: a Kortárs folyóiratnál előbb segédszerkesztő, majd 1985 és 1991 között a versrovat vezetője volt. 1992 és 1997 között a Szivárvány, chicagói folyóirat budapesti társszerkesztője és az Iskolakultúra rovatvezetője, 2000–2001 között a Kelet főszerkesztője volt. 1997 óta a Kortárs Kiadó Új Látószög című sorozatának líraszerkesztője, 1996 és 2007 között a Kolibri Színház dramaturgja volt. 1997-ben kérték fel a hévízi Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság elnökének is, a posztot 2003-ig vállalta el, de a társaság működésének mai napig egyik meghatározó alakja művészeti vezetőként, elnökségi tagként, tanácsadóként. 2005-től két éven át a zalaegerszegi Griff Bábszínház, 2008 óta pedig a Békéscsabai Jókai Színház dramaturgja, színdarabírója volt. 2012 júniusában debütált első magyarországi rendezésével.
Zalán Tibor (Fotó: Székelyhidi Zsolt)
Irodalmi munkásságának fontos része a tehetségek felfedezése, gondozása, jóllehet visszavonultan alkot, és nem tartozik sem politikai, sem szakmai, sem szervezeti érdekszövetségekhez. Rendszeresen jelennek meg kötetei: 2012-ben a Fáradt kadenciák, egy évvel később a Holdfénytől megvakult kutya című versciklusa. Első húsz írói éve alatt mindössze két novellát írt. A próza későn találta meg: a 2000-es évek elején az Élet és Irodalom, illetve a Pozsonyban megjelenő Új Szó felkérte, hogy írjon nekik rendszeresen tárcákat, majd Dérczy Péternek, az irodalmi hetilap akkori prózaszerkesztőjének javaslatára, ugyanebben a műfajban feldolgozta gyermekkorát. Artisjus-díjat is kapott a gyűjteményért, s ekkortól kezdett kisprózákat írni.
Zalán Tibor 1979-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjban részesült, egy évvel később pedig megkapta a Művészeti Alap legjobb elsőkötetes-díjat. Az 1980-as években Radnóti-díjjal, József Attila-díjjal, Madách-díjjal és Alföld-díjjal tüntették ki. 2003-ban Bárka-díjas lett, két évvel később pedig megkapta A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2007-ben Látó-nívódíjat, 2011-ben Mészöly Miklós-díjat kapott. 2015-ben Magyarország Babérkoszorúja díjával tüntették ki, valamint ugyanebben az évben lett Abony Város Díszpolgára. 2017-ben a Szép Ernő-életműdíjjal ismerték el munkásságát.
Kiemelt kép: Zalán Tibor (Fotó: jegy.hu)
