Március 15-én a Magyar Állami Operaház Zenekara Ybl Miklós, az Operaház tervezője előtt tiszteleg az Aranykor – Ybl211 című hangversennyel. Liszt Ferenc Faust-szimfóniája, valamint Bartók Béla 1. és 2. rapszódiája csendül fel Halász Péter első vendégkarmester vezénylésével. Közreműködik Lilia Pocitari hegedűművész, mint a koncert szólistája, László Boldizsár operaénekes és az OPERA Énekkara.
Faust, a lét természetét az ördöggel szövetkezve kutató tudós drámai története nagy hatással volt a 19. századi romantikára, és számos zeneszerzőt is megihletett. Bár Liszt eleinte idegenkedett a mű megzenésítésétől, több évtizedes halogatás után végül megkomponálta művét. A Faust-szimfónia három tételben mutatja be Goethe drámájának főszereplőit. Faust témája úttörő módon a tizenkétfokú skála minden hangját bejárja, Margit a tisztaságot és a megváltást sugározza, míg Mefisztó a Faust-motívum torzított, gúnyos változataként jelenik meg. A szimfóniát tenorszóló és férfikar a Chorus Mysticusszal zárja, amelynek szövege Mahler 8. szimfóniájában is visszaköszön. A balettrajongók számára is ismerős lehet a mű, hiszen a Mayerling című balett zenéjének összeállításakor John Lanchbery felhasználta a Faust témáit Rudolf trónörökös megszállottságának és önpusztításának ábrázolásához.
Halász Péter első vendégkarmester szerint Liszt Faust-szimfóniája a 19. század egyik legjelentősebb zeneműve, amelynek úttörő harmóniakezelései és hangszerelési megoldásai óriási hatással voltak a kortársakra, különösen Wagnerre. Mindemellett Halász számára ez a darab személyes kedvenc is.
A koncert első felében Bartók 1. és 2. rapszódiája hangzik el, amelyekben Maros–Torda, Temes, valamint Szatmár és a rutén területek népzenei motívumai fedezhetők fel. Az 1928-ban komponált művekből egy évvel később készült zenekari átirat: az 1. rapszódia különlegessége, hogy Bartók itt alkalmazott először és utoljára cimbalmot, míg a 2. rapszódiában az ütőhangszerek kapnak hangsúlyos szerepet.
A március 15-i koncert szólistája Lilia Pocitari, a 2023-as budapesti Bartók Világverseny győztese lesz. A fiatal moldáv hegedűművész korábban elárulta, hogy élete álma volt Bartók 1. rapszódiáját Magyarországon előadni édesanyja, Natalia Pocitari cimbalomművész közreműködésével. Meghívását Halász Péter kezdeményezte a verseny döntője előtt.
A koncert a Magyar Állami Operaház hagyományos Ybl-emlékkoncertje lesz, amelyet az építész születésének 200. évfordulója, 2014 óta minden tavasszal megrendeznek, Ybl kortársainak műveiből válogatva.
Kiemelt kép: Előadás az Operában (Fotó: Berecz Valter)