Április 1-től két új kiállítás is várja a Mai Manó Ház látogatóit: Vladimír Birgus Valami kimondatlan (1978 – 2026), valamint Maxim Dondyuk A felejtés zónájában – Csernobil archívuma című tárlata. Mindkét kiállítás a Budapest FotóFesztivál 2026 hivatalos programjának része és május 17-ig tekinthetőek meg.

Vladimír Birgus, a cseh fotográfia egyik meghatározó alakja, aki több mint öt évtizeden át fényképezte a közép- és kelet-európai hétköznapokat – a késő szocializmus csendes abszurditásától a rendszerváltás utáni világig. Fotográfusként, fotótörténészként, kurátorként és oktatóként végzett munkája párhuzamosan, egymást erősítve alakította a cseh és a közép-európai fotográfia értelmezését az elmúlt évtizedekben. Az alkotó az 1970-es és ’80-as években vált ismertté dokumentarista képeivel, amelyek a volt szocialista blokk hétköznapjait, vagyis a hivatalos ideológia mögötti valóságot mutatják meg. A Valami kimondatlan (1978-2026) című kiállítás ezeknek a mindennapoknak a rejtett feszültségeit és váratlan humorát tárja a néző elé.

Negyven évvel a csernobili robbanás után Maxim Dondyuk a Mai Manó Házban mutatja be A felejtés zónájában – Csernobil archívuma című kiállítását. A kollektív emlékezet kurátora elhagyott családi fotók, levelek és romos terek meditatív képein keresztül idézi fel a tragédia előtti hétköznapokat. A tárgyak és fényképek minden apró részlete a feledés ellen küzd, egyszerre bensőséges és nyugtalanító. Dondyuk archívuma arra emlékeztet, hogy a zóna múltja sosem válik teljesen múlttá, és az emlékezés folyamatos felelősség. A kiállítás anyaga több mint 20 ezer dokumentumot foglal magában, amelyek között a romos házakban és elhagyott tárgyak között talált fotók, képeslapok és levelek is szerepelnek. Ezek a tárgyak az idő és a sugárzás nyomai alatt új mintákat, színeket és torzulásokat kaptak. A károsodások nem pusztán a tárgyak állapotát mutatják, hanem a feledés lassú folyamatát is, amely ellen a fotográfus munkája küzd.

Kiemelt kép: Maxim Dondyuk: Chornobyl Archive / Chapter II – Repercussion sorozat, 2016 (Forrás: Mai Manó Ház)