A Kolibri Kiadó 2016 óta gondozza Roald Dahl életművét – legalábbis, ami gyermekregényeit illeti. A sorozatban eddig hat kötet látott napvilágot, többnyire az olyan népszerű történetek, mint a Charlie és a csokigyár, a Matilda vagy A barátságos óriás. (Remélhetőleg idővel a magyarul eddig ki nem adottakat is olvashatjuk majd.) Így szinte evidens volt, hogy a Charlie-kötetek előzményének szánt Wonka mozifilm alapján készült regény is nálunk jelenjen meg – ahogyan ez történt is.
A mozikban pontosan egy évvel ezelőtt debütált musicalfilm Willy Wonka, a világhírű csokigyár-tulajdonos ifjúkorát hivatott bemutatni, vagyis azt a korszakot, amikor Wonka még csak ábrándozik arról, hogy egyszer világhírű és csokigyár-tulajdonos lesz. A csokoládékészítés fortélyát édesanyjától tanulta el, akit idejekorán kellett elveszítenie, így a gyermekként árván maradt Willy először egy hajón kezdett dolgozni, majd végül ellátogatott az álmok városába, ahol a világhírű Gourmet Galéria is található. Naivitását kihasználva gyakorlatilag fél nap alatt megfosztják hétévi bérétől, majd egy gonosz mosodás, Suvickné csapdát állít neki és rabszolgájává teszi. Itt ismerkedik meg Nudlival, a szintén árván maradt kislánnyal, és még megannyi társával, akiket a mosodás és szolgája, Hipó rászedett. Az évtizedekre eladósodottá vált banda tagjai végül összefognak, hogy valóra váltsák Wonka álmát – és ezzel elnyerve saját szabadságukat –, csakhogy nem számolnak a városban uralkodó csokoládémaffiával, akiket korrupt rendőrök és csokifüggő papok is védenek.
Jelenetkép a Wonka című filmből (Fotó: Warner Bros. Pictures)
A 2023-ban bemutatott Wonka című film ötlete Paul King rendező (A nyúlon túl, Paddington 1-2.) fejéből pattant ki, aki világéletében rajongott a Charlie és a csokigyár című regényért, és elhatározta, hogy megírja a történet előzményét. Simon Farnabyval alkották meg a forgatókönyvet, és a film főszereplőjéül Timothée Chalamet-t választották. A film történetét aztán Sibéal Pounder dolgozta át és öntötte könyv formába. Pounder angol nyelvterületen rendkívül sikeres sorozatok (Witch Wars, Bad Mermaids, Neon) és regények (Beyond Platform 13, Tinsel: The Girls Who Invented Christmas) szerzője, akinek műveit több díjra is jelölték.
Sokakhoz hasonlóan én is félelemmel vegyes kíváncsisággal váltottam jegyet tavaly decemberben a Wonkára, hiszen nagy rajongója és tisztelője vagyok Dahl munkásságának, ugyanakkor tartottam attól, hogy az előzmény nem fogja tudni megugrani azt a szintet, amely a norvég származású szerző műveit jellemzi. Szerencsére ezen a téren nem kellett csalódnom (noha a filmmel egyéb problémáim voltak, de az most nem tárgya jelen cikknek), és ráadásul végig az járt a fejemben, hogy ezek, a valóban dahli figurák és helyzetek mennyivel szórakoztatóbbak tudnának lenni olvasva. És bár Pounder regénye teljes egészében a film forgatókönyvét követi, és emlékeim szerint semmivel nem ad többet annak a cselekményéhez, mégis örömteli volt kötet formájában is átélni a történetet.
A film alkotógárdája remekül ráérzett arra, hogy mitől tud működni a Wonka: egyfelől adott az egyik leghíresebb Dahl-hős, Willy Wonka, aki ebben a változatban még reményekkel telve vág bele a csokoládégyár megalapításába – igaz, fiatalkori figurája nincs teljesen összhangban azzal a felnőttel, akit a későbbiekben látunk –, és aki hasonlóan jószívű, mint Dahl összes többi figurája. Ilyen értelemben a Wonka is egy igazi mese, ahol a jó elnyeri a méltó jutalmát, a rossz pedig a büntetését, a kettő közötti átmenet pedig nem létezik. Itt a szereplők vagy áldozatok vagy bűnözők, és mint minden valamirevaló Dahl-regénynél, ez utóbbiak az igazán egyedi és jól eltalált figurák. Melyik gyerek (és felnőtt) ne imádná Suvicknét és Hipót, a két gonosz mosodást, akik a kapzsiságuknak köszönhetően olyan könnyen átverhetők, mint egy óvódás, de említhetném akár Émelyt, Fickelgrubert vagy Ragacsot, a csokoládémaffia három fejét, akik még egymásban sem képesek megbízni, nemhogy másokban, mégis képesek uralmuk alatt tartani az egész város (köztük a csokoládéfüggő papokkal).
Jelenetkép a Wonka című filmből (Fotó: Warner Bros. Pictures)
Természetesen, mint minden gyerekregénynek, ennek a történetnek is megvan a maga tanulsága, nevezetesen az, hogy ha valamiben igazán képes vagy hinni, akkor az minden nehézség ellenére valóra válhat, hogy együttes erővel a leggonoszabb banda is legyőzhetővé, valamint hogy az igazán különleges dolgok csak szívből születhetnek meg. Ilyen formában a Wonka tökéletesen illeszkedik a Dahl-életmű szellemiségéhez, hiszen abszurd karaktereken és hihetetlen kalandokon át, megkapó humorral képes fontos dolgokról mesélni. Sibéal Pounder pedig meglepően jól vette az akadályt: bár az írás során meglehetősen kötve volt a keze az eredeti forgatókönyvhöz, mégis sikerült egy kis egyediséget belecsempésznie, amitől annak ellenére is élvezetes olvasmányt kapunk, hogy a történet semmilyen csavart nem szolgáltat annak, aki látta a filmet. A végeredmény pedig egy olyan regény lett, amely szépen tiszteleg Dahl munkássága előtt.
Sibéal Pounder: Wonka (Wonka), ford.: M. Szabó Csilla, Kolibri Kiadó, 260 oldal
Kiemelt kép: Sibéal Pounder: Wonka (Szerzőportré: Harry Nicholas)
