Ilyen a házasság. Egymásra kell találni.” A Háy János Házasságon innen, házasságon túl című novelláskötetéből készült színpadi adaptáció immár tizenkét éve van repertoáron a Pesti Magyar Színházban. Az elmúlt évtized során több remek színész lépett a különböző karakterek bőrébe, az előadás sikere pedig töretlen. A különleges látványvilággal és elgondolkodtató eseményekkel teli történetet január 22-én országszerte több ezren nézhették meg a teátrum streaming szolgáltatásának köszönhetően, amely az előadáson túl a felvétel egyedi stílusa miatt is érdemes megemlíteni.

Bede-Fazekas Szabolcs és Soltész Bözse (Fotó: Juhász Éva)

A József Attila-díjas kortárs magyar író azonos című kötete egy tíz évet felölelő novellaterméséből összeállított válogatás, melynek fejezetei bár egymástól független történetek, mégis összeköti őket a szerelem és a boldogságkeresés témája. A kötet női szemszögből vizsgálja a párkapcsolatokat vagy azok hiányát, az előadás azonban ettől eltérően inkább a férfiak gondolatait közvetíti. Több olyan jelenetet is láthatunk, amikor az urak a kocsmában kibeszélik házas életük problémáit és szeretőikkel folytatott ügyleteiket, míg a női karakterek közül csak ketten találkoznak egy jelenet erejéig, hogy a szerelemről társalogjanak. A párok beszélgetései során is inkább a férfiak felé billen a mérleg, már csak azért is mert még női szemmel nézve is nekik adunk igazat a veszekedések alkalmával. Ez természetesen nem teszi őket feddhetetlenné, hiszen nem is azok.  A feleségek vádaskodó és álszent viselkedése ellenszenvessé teszi  a női karakterek többségét, ez – azonban  nem jelenti azt, hogy a férfiakkal bármennyire is lehetne szimpatizálni, hiszen valójában pont ez a történetek lényege, hogy görbe tükröt állítson és életszerűen mutassa be a félrement házasságokat . Ennek értelmében egyik félnek sem lehet „jobban igaza”, mint a másiknak, és nem is lehet szimpatikusabb egyik sem a másiknál.

Pillanatkép a Házasságon innen, házasságon túl című előadást felvételéről (Fotó: Juhász Éva)

A kötet színpadi változata egyrészt megtartotta az alapmű szerkezeti sajátosságait, ugyanakkor bele mert nyúlni a dinamikába és egységesítette a különálló novellákat. Már az első képváltás során egyértelműen tudni lehetett, hogy minden jelenet egy-egy novellát fog megjeleníteni, ami egyszerű, mégis nagyszerű megoldás egy ilyen műfaj adaptációja során. Gyönyörűen lehetett követni a fejezetek haladását, ezáltal magától értetődő volt a helyszínek gyors váltásának, illetve az idő múlásának elhanyagolhatósága. Másrészről viszont a rendezői koncepció igyekezett összekötni a szálakat, és azt az illúziót megteremteni, hogy ugyanazok a karakterek köszönnek vissza az új jelenetekben, akiket az előzőben egy egészen más helyzetben láttunk. Háy stílusára egyébként is jellemző, hogy novelláiban hasonló karakterekkel dolgozik, az előadás pedig ezt használja ki. Érthető is, hogy a rendező megpróbálta minél inkább összehangolni a különálló történeteket, hogy azok színpadon is működőképesek legyen és – koherens egészet alkossanak. Bár a jelenet-tagolás és az egységesítés koncepciója nem mindenhol tudott tökéletes harmóniát teremteni, ez a megközelítés mégis egyedi értelmezési lehetőséget kínált a nézők számára.

A felvétel stílusa is rengeteg újítást tartogatott: az alkotók többnyire filmes elemekkel dolgoztak, ami teljesen új perspektívába helyezte a darabot. Az egyedi kameraállások a leskelődő megfigyelő szerepébe helyezték a nézőt, aki csak kívülről, idegenként figyelheti meg a szereplők életét és hallgathatja ki őket. Az első jelenetben a bokrok közül szemléljük a két szerető veszekedését a Normafánál, míg a második jelenetben az erkélyablakon keresztül nézhetjük végig, miképpen bukik le a csalfa feleség a férje előtt. Ez azonban még nem feltétlen különbözteti meg a Magyar Színház streaming szolgáltatását a többitől. A rögzített előadás egyediségét a filmes vágások, valamint a jeleneteket átkötő fél perces zenei betétek és epizódok adták. Ezek egyrészt segítették a különböző történetszálak elkülönítését, másrészt pedig új stílust adtak a színházi előadások klasszikus közvetítési formájának. Bár a koncepció nem használt bizonyos színházi elemeket, mint például a díszletváltások láthatóságának lehetőségét, amire kíváncsi lettem volna, és inkább olyan érzetet keltett bennem, mintha egy sorozat epizódot néznék, azt el kell ismerni, hogy rendkívül kreatív megoldásokat választottak az előadás felvételére, amivel határozattan érdemes lehet tovább kísérletezni.

Hábermann Lívia és Szatmári Attila (Fotó: Juhász Éva)

Nem utolsó sorban pedig elengedhetetlen, hogy a színészi teljesítményt is megemlítsük. Hosszasan írhatnék bármelyik szereplő példás játékáról, a szereposztásban azonban van egy olyan legenda, akinek utánozhatatlan alakítása egy egész cikket megérdemelne, nemhogy egy teljes bekezdést. A 92 éves Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész Csernus Mariann a bemutató óta játszik a produkcióban, az utóbbi évadokban pedig már csak az öreg néni szerepében lépett színpadra. Teljesítménye szavakkal szinte leírhatatlan és erőn felüli. Megtiszteltetés volt számomra már csak így, képernyőn keresztül is látni a művésznőt, és élvezni tehetségét és elbűvölő báját. Arról nem is beszélve, hogy az előadás legfontosabb szerepének terhét hosszú évek óta a vállán cipeli. Az öreg néni karaktere csak az utolsó három jelenetben tűnik fel, melyek összegezik nemcsak a házasság, de az élet értelmét is, ami, ahogyan Madách Imre is fogalmaz, a küzdés maga. „Visszafelé lesz nehéz” – mondja a hölgy a Szabadság hídon állva, miközben a fiatalságról és a halálról elmélkedik. Bár már a lábai is alig viszik, ő mégis minden nap átsétál a hídon, majd vissza és számolja vissza a lépéseket, amelyek még hátra vannak. Ezt tesszük mi is, ahogyan egyre közelebb kerülünk életünk végéhez, és rájövünk, hogy mennyi mindent elszalasztottunk amíg még fiatalok voltunk, és mennyi mindent csináltunk rosszul, ahelyett, hogy megbecsültük volna a legfontosabb dolgot a világon: a szerelmet.

Csernus Mariann (Fotó: Juhász Éva)

A Házasságon innen, házasságon túl tragédiája mindennapiságában és életszerűségében rejlik. Az előadás kegyetlenül mutatja be a megromlott házasságok igazságát és állít görbe tükröt a nézők elé. Nem is csoda, hogy lassan tizenhárom éve szerepel töretlen sikerrel a Magyar Színház repertoárján, ebben a nehéz időszakban pedig elsők között vették fel és mutatták be az újszerű stream formájában. Egy vélemény szerint, ha ezt a darabot egy pár együtt megnézi és nem vitáznak össze utána, akkor az a kapcsolat komoly alapokon nyugszik. Szóval, aki lemaradt volna az előző streamről, következő alkalommal Valentin-napon, február 14-én vasárnap 15.00 órakor teheti próbára kapcsolatát.

Kiemelt kép: Pillanatkép a Házasságon innen, házasságon túl című előadást felvételéről (Fotó: Juhász Éva)