Az M5 csatorna december 14-én, kedden, 21 órától tűzi műsorára Visky András Júlia – Párbeszéd a szerelemről című egyrészes monodrámáját, méghozzá a Pesti Magyar Színház előadásában.
A Szabó K. István rendezésében és Ráckevei Anna főszereplésével készült darab „egyszerre vall a szerelem mindent megtartó hatalmáról és a hit erejéről”. Júliának kemény megpróbáltatásokon kell keresztülmennie, hogy megítéltessen hűsége a férjéhez és Istenéhez, valamint felelősségtudata hét gyermeke iránt. A történet a Visky család múltjának megrázó eseményein alapul, amikor az 1956 utáni megtorlások idején a szerző édesapját 22 év börtönre ítélték, édesanyját, Sollich Júliát pedig hét gyermekével – köztük Visky Andrással – együtt kitelepítették a Duna-delta gulágjába, a Bărăgan-alföldi táborba. Az előadás látleletként szolgál arra vonatkozóan, hogy mit kell kiállnia egy nőnek, egy szerelmes asszonynak és egy anyának az életben, sorsának szeretetteljes, örömteli és szomorú pillanatait nézve pedig a világ többi Júliája is találhat fogódzkodókat, korszaktól függetlenül.
Visky András a következőket nyilatkozta a Júlia – Párbeszéd a szerelemről kapcsán a Pesti Magyar Színháznak: „Anna nagyon finom anyagból készült színész, azt a felkavaró időtlenséget látom az arcán megragyogni, amiért a színház bizony egzisztenciálisan fontos számomra. Ráadásul az ő előadásában a Júlia valóban egyetlen lélegzet, ott lebeg a színész lelke a küszöbön, mint Júliáé, Isten is jól érzékelhetően zavarba jön tőle, hogy akkor most mit is tegyen ezzel a hét gyermekkel. Anna előadásában is egy majdhogynem teljesen ismeretlen darabbal van dolgom, de hát a szöveg mindig több, mint a szerzője és a megidézett konkrét élettörténetek. Szabó K. István rendező fényből, hangból, valamint a forma és formátlanság határát átlépő kinetikus homokból rakja össze az előadást: igazi költészet, amit csinál. „
A felvétel felelős szerkesztője Bányász Barna Zsolt, vezető operatőre Reich László, rendezője Lukács Gabriella.
Kiemelt kép: Jelenet a Júlia – Párbeszéd a szerelemről című előadásból (Fotó: Kozma János)