Szeptember 2. és 8. között rendezik meg a Vidéki Színházak Fesztiválját a Thália Színházban. A programsorozaton kilenc előadást láthat majd a nagyérdemű. A sort a debreceni teátrum Lear produkciója nyitja, az i-re pedig a tatabányai Jászai Mari Színház tragikomédiája, a Svejk különleges adaptációja teszi fel a pontot. Az előadást szeptember 8-án, vasárnap 19 órakor játsszák Budapesten.

Jaroslav Hasek fogalommá vált figuráját, Svejket jól ismerjük, de nem csak azért, mert az első színre lépése óta eltelt közel száz évben számtalan előadás és film készült belőle. Svejk olyan groteszk példája a kisembereknek, akihez hasonlóval szinte mindenki találkozott már élete során, sőt lehet hogy éppen ő maga viselkedett úgy egy-egy helyzetben, mint a „derék katona”. Svejk ugyanis nagyon hamar több lett egy személynél: a valóságból merítették, különféle tapasztalatokból gyúrták össze, majd életre kelve visszahatott arra a világra, amiből megteremtették. Svejk ott van mindannyiunkban.

Crespo Rodrigo és Mikola Gergő a Svejkben (fotó: Prokl Violetta)

A cseh humorista és író Hasek fő műve, a Svejk egy befejezetlen alkotás. A könyv az Osztrák-Magyar Monarchia államszervezetének és az első világháború szatirikus kritikája, melyben a címszereplő személyesíti meg az akkori monarchiabeli kispolgárt, a passzív ellenállót. Svejk először nem a ma is ismert regényben, hanem öt kis történetben tűnt fel az 1910-es években. Ezekben a humoreszkekben a katonaság ábrázolása még elég felületes, ugyanis Hasek csak barátja elbeszélései alapján ismerte a hadsereget. Az író azonban később személyesen is megtapasztalta a háború borzalmait, részt vett az I. világháborúban, amely után 1921 tavaszán hozzálátott fő műve végleges változatának megírásához.

A Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban címet viselő regényben Hasek felhasználta gazdag élettapasztalatát (bohém életet élt, előfordult, hogy kocsmákban tisztekkel verekedett), szereplői nagy részét pedig saját katonabajtársairól, feletteseiről mintázta. Életvitele azonban több fronton is akadályozta, bigámiapere miatt nem akadt senki, aki kiadta volna művét, ezért saját költségen füzetként kezdte árusítani. Az első rész közönségsiker lett, és a folytatásra már jelentkezett kiadó. A bohém élet terheit azonban szervezete nem bírta tovább „szó nélkül”, súlyos beteg lett, és már írni sem volt képes, ezért diktálni volt kénytelen Svejk történetét. 1923 januárjában, munka közben érte a halál.

Mihály Csaba és Danis Lídia a Svejkben (fotó: Prokl Violetta)

A Svejk befejezetlen maradt, de talán ez teszi még egyedülállóbb alkotássá ezt a tragikomédiát, amelyet előszeretettel állítanak színpadra a teátrumok. A legutóbbi adaptációt a tatabányai Jászai Mari Színház társulata készítette, és egészen különleges, nem klasszikus feldolgozását hozták létre a „derék katona” történetének. Az Aradi Kamaraszínház művészeti vezetőjének, Tapasztó Ernő rendezésében Svejk ezúttal nem egy korpulens, pocakos figura, hanem egy átlagos testalkatú kisember, aki megpróbál életben maradni a világvége hangulatú karnevál idején.

Hasek művéből Spiró György készített átiratot évekkel ezelőtt, ezt dolgozták tovább az alkotók, és létrehoztak egy modern, zenés komédiát – egy kis tragédiával. Svejk bár megszabadult néhány kilótól, ugyanaz a különös fazon maradt, mint ahogy sokan ismerjük. Hősiesen játékos és nevetséges, a játék és az élet között egyensúlyoz, védőháló nélkül. Szereti a kutyákat és bolhákkal kereskedik arra az esetre, ha kellene egy jó kis cirkusz, bolhacirkusz. Világégés, háború, szerelem, szenvedély, szenvedés, halál, zene és játék furcsa masszája ez, amely garantáltan szórakoztatja és elgondolkodtatja a nézőket.

Kardos Róbert és Crespo Rodrigo a Svejkben (fotó: Prokl Violetta)

A Tapasztó Ernő rendezésében készült Svejk karneváli érzetét segíti Fekete Anna különleges kidolgozású, lépcsős díszlete, amely kissé megidézi egy vásári céllövölde hangulatát a rejtett kis ajtókkal, az ott felbukkanó alakokkal. Az erőteljes színek, a Borsos Pál és Éder Enikő által írt dalok, az élő zenekari kíséret és a táncok teszik még teljesebbé az abszurd világvégi hangulatot, és teremtik meg azt az őrült univerzumot, amiben Svejk, ez a kisember boldogulni próbál. Az előadás ötvözi a legkülönfélébb művészeti ágak stílusait, és megjelennek benne cirkuszi elemek, bohóctréfák, némafilmes és színházi elemek is.

Crespo Rodrigo, Bakonyi Csilla és Pilnay Sára a Svejkben (fotó: Prokl Violetta)

Svejket a tatabányai színház igazgatója, Crespo Rodrigo alakítja, társát, Lukas főhadnagyot, Mikola Gergő játssza, ő az aki végig kíséri főhősünket kalandos útja során. Az előadásban színpadra lép mások mellett Király Attila, Végh Péter, Dévai Balázs, Kardos Róbert, Danis Lídia és Bakonyi Csilla is. Az élő zenéért pedig Boros Pál, Geier Attila, Jung Norbert, valamint Tatabánya Város Szimfonikus Zenekarának tagjai gondoskodnak.

“Mondja, Svejk, maga tényleg ilyen hülye?” – kérdezik tőle sokszor és ő áhítatos hangon válaszolja: “Igen, főhadnagy úr, én tényleg ilyen hülye vagyok.”

A Svejk szeptember 8-án 19 órakor lesz látható a Thália Színházban. Jegyek már kaphatók.

Jasinka Ádám írása

Kiemelt kép: Crespo Rodrigo a Svejkben (fotó: Prokl Violetta)