Vidnyánszky Attila 60 éves

Ma ünnepli 60. születésnapját Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, filmrendező, a Nemzeti Színházban harmadik ciklusát töltő vezérigazgatója.

Vidnyánszky Attila 1964. március 8-án született a kárpátaljai Beregszászban, édesapja iskolaigazgató, édesanyja magyartanár volt, testvére dr. Vidnyánszky Zoltán biológus, agykutató. Gyermekkorát a városhoz közeli Nagymuzsalyon töltötte. Az Ungvári Állami Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1985-ben szerzett magyar-történelem szakos diplomát, ezt követően felvételt nyert a Kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Itt 1990-től egészen 1997-ig tanított színészmesterséget, miközben 1992-ben vehette kézhez rendezői diplomáját. Keze alól olyan növendékek kerültek ki, mint a Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész Szűcs Nelli és Trill Zsolt.

1992-től a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapító igazgatója és művészeti vezetője. Az itt folytatott munkássága során sajátos, a naturalista-realista színházi hagyományokkal és a polgári színház esztétikájával is szembehelyezkedő, különleges színpadi nyelvet hozott létre, melyet ő a „költői színház” terminussal határoz meg. Napjainkban főrendezőként segíti a színház munkáját, emellett a 2022-ben, az orosz-ukrán háborús helyzet elmélyülését követően szállást és munkalehetőséget biztosít a beregszászi társulat tagjainak. Így született egy éve a Háztűznéző című előadás, amelyben a szerepeket jórészt a Kárpátaljáról érkezett színésznők alakítják.

Magyarországon 1999-től a régi Nemzeti Színházban, 2000-től a Pesti Magyar Színházban állított színpadra darabokat. 2004-től egy évig a Magyar Állami Operaház vezető rendezője volt. 2006 januárjától a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetője, 2007 áprilisától megbízott igazgatója volt, egészen 2013-ig.

2012. december 17-én került nyilvánosságra, hogy 2013. július 1-vel ő váltja Alföldi Róbertet a Nemzeti Színház vezérigazgatói posztján. Az ötéves ciklus nem indult zökkenőmentesen, „Alföldi Róbert Nemzetije liberális gondolatok köré épülő színház, emellett történik a közönség részéről a politikai demonstráció, amelynek elsősorban nem az előadások minőségéhez van köze” – fogalmazta meg egy a Magyar Nemzetnek adott interjúban korábban a közönség reakcióira adott magyarázatát. Az első ötéves ciklust követően 2018-ban és 2023-ban is meghosszabbították mandátumát, így 2028-ig biztosan a Teátrum igazgatója marad – annak ellenére, hogy 2023 novemberében, a Rómeó és Júlia című előadáson történt súlyos balesetet követően, lemondott pozíciójáról. Csák János kulturális és innovációs miniszterrel történő egyeztetést követően, a lemondását még decemberben visszavonta.

2011-től a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanára, 2013 és 2020 között művészeti rektorhelyettese, 2012 és 2017 között pedig osztályvezető tanára. Tanítványai voltak többek között a Jásza Mari-díjas Berettyán Nándor, illetve a Junior Prima díjas Barta Ágnes és Bordás Roland is. 2020-tól a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának rektori megbízottja. Ezzel párhuzamosan 2020. augusztus 1-jétől a Színház- és Filmművészeti Egyetem fenntartó alapítványának kuratóriuma elnöke lett. Az oktatási intézményben bevezetett modell-váltás sem volt visszhangmentes, az első félév képzései csak késve kezdődhettek meg a folyamatos tüntetések és a főépület elfoglalása miatt, számos tanár és diák pedig távozott az SZFE kötelékéből. 2022 őszén indította el első rendező osztályát.

Nevéhez fűződik a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó életre hívása, amely 10. jubileuma évében a 10. Színházi Olimpiával összeolvadva példa nélküli összefogásra hívta a magyar és nemzetközi színházi szakmát: 58 ország mintegy 750 előadása volt látható a több mint három hónapig tartó rendezvény keretein belül.

2005-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai közé választotta. A 2008-ban alapított Magyar Teátrumi Társaság elnöke. 2021 óta a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. Nős, hat gyermek édesapja, fia, ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező, a Vígszínház társulatának tagja. Legidősebb fia Vidnyánszky Zoltán elméleti matematikus.

Gazdag pályája során rendezéseivel szinte minden díjat elnyert, a színházi adattárban 100 felett jár regisztrált bemutatóinak száma. A legtöbb premiert Budapesten, Beregszászban és Debrecenben tartotta, legismertebb munkái közül csak néhányat említve: Borbély Szilárd: Halotti pompa, Földes László Hobo: Vadászat, Juhász Ferenc: Szarvassá változott fiú, Szőcs Géza Liberté ’56, Zsukovszkij-Szénási-Lénárd: Mesés férfiak szárnyakkal. Filmrendezőként főleg színpadi előadások tévés adaptációi köthetők a nevéhez, ilyen az utóbbi években készült Attila, Isten ostora és a Déryné ifjasszony.

1995-ben megkapta az Arany Oroszlán Fesztivál díját, 1997-ben a Kotakt Fesztivál díját, 2000-ben a Teplánszky Katalin díjat, illetve ő lett az év rendezője. 2002-ben a Fővárosi Önkormányzat a legjobb rendezésnek járó díja mellett Ukrajna Érdemes Művésze és Jásza Mari-díjas lett. 2003-ban választoták a Kultúra Lovagjává. 2004-ben megkapta a Kritikusok díját és a Gundel Művészeit díjat, 2005-ben a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét, 2006-ban a Nádasdy Kálmán-díjat. 2007-ben a Magyar Művészetért díjjal, 2009-ben Meyerhold-díjjal, 2011-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. 2013-ban lett Debrecen város Pro Urbe díjasa, 2015-ben Madách-díjas, 2016-ban Hevesi Sándor-díjas. 2017-ben vehette át az orosz állami kitüntetést, a Puskin-érmét. 2018-ban Beregszász díszpolgárává választották, ebben az évben kapta meg Budapest Pro Urbe díját is. 2019-ben elnyerte az Amfiteátrum díjat és a Magyar Örökség díjat, 2023-ban pedig a Tamási Áron-díjat.

Kiemelt kép: Vidnyánszky Attila (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)