Május 21-én Veresegyházra is megérkezik a rendkívül népszerű musical, A padlás. A főbb szerepekben Dósa Mátyás, Fekete Gábor, Csáki Edina és Zorgel Enikő mutatkozik be, az előadás rendezője a Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas Böhm György.
A padlás ősbemutatójára 1988. január 29-én került sor a Vígszínházban, ahol – túl az ezredik előadáson – azóta is töretlen sikerrel játsszák. De természetesen nem csak itt, hanem az ország szinte összes vidéki teátrumában látható volt már, sőt, még Csehországban és Lengyelországban is, a tervek szerint pedig a Broadway-n is bemutatásra kerülhet a jövőben. „Nagyon sok variációját láttam a darabnak, mindig elmentem mindenhová, ahová csak tudtam…” – emlékszik vissza Presser Gábor, a mára kultikussá vált előadás zeneszerzője. „Mindig valami más kap hangsúlyt, én pedig egyik ámulatból a másikba esem, hogy ezt így is lehet mesélni, ezt lehet így is gondolni?” Presser és Sztevanovity 1986 nyarán, egy zsennyei alkotóházban kezdte írni a musicalt, noha eredetileg egy televíziós mesesorozathoz, valamint egy új Zorán albumhoz szerettek volna anyagot készíteni. Ottlétük alatt a Vígszínház akkori dramaturgiai vezetőjének, Radnóti Zsuzsának az édesanyja többször is készített nekik szilvásgombócot: ennek az emlékét őrzi a musical egyik legnépszerűbb dala. Legelőször azonban a Nem szólnak a csillagok és a Csupa csoda padlás című számok szövege született meg. „Ha nincs meg ez a varázslatos történet, akkor nyilván semmi nem történik. Megszületett Dusán szívében, fejében, lelkében, ráadásul még le is tudta írni. Onnantól számít az egész” – idézi fel Presser a kezdeteket.
A darab egyetlen éjszaka alatt, egy fővárosi padlástérben játszódik. Itt él Rádiós, a kibernetikus, aki jelenleg szellemi szabadfoglalkozású, mivel korábban engedély nélkül próbált kapcsolatot teremteni idegen bolygókkal és földönkívüliekkel, ezért elbocsájtották az állami központból. Szintén erre a padlásra érkezik meg a négy szellem: Kölyök (az első, aki szóvá merte tenni, hogy a király meztelen), Herceg (oldalági Lombard herceg, aki egy másik herceggel szemben elveszítette azt a fogadást, melyikük ébreszti fel Csipkerózsikát), Lámpás (a nyolcadik törpe, aki őrségben állt társai védelmében, Hófehérke érkezése után azonban megfeledkeztek róla) és Meglökő (egy jólelkű hóhér, aki az ártatlanul elítélt Kölyköt próbálta megvédeni, de menekülés közben mindketten odavesztek). A négy bolyongó csupán véletlenül ragadt a Földön, a Révészt keresik, hogy átvigye őket az örökre szépek bolygójára. Időközben feltűnik Barrabás, a bombaszakértő gengszter, akit összetévesztenek a szellemek Révésszel, továbbá Rádi Nagymamája is felbukkan néha, például egy tál szilvásgombóccal. A szerelmi szál a szomszédban élő Zeneakadémistával, Sünivel érkezik, aki hősiességével megmenti a padlást, és ezzel felhívja végre magára Rádi figyelmét.
A Veres 1 Színház bemutatójában Rádióst Dósa Mátyás és Fekete Gábor fogja játszani váltott szereposztásban, Sünit Csáki Edina alakítja, a tündéri Mamókát Zorgel Enikő, a négy szellemet Molnár Gyöngyi (Kölyök), Krajnik-Balogh Gábor (Herceg), Janik László (Lámpás), valamint Palotai Zoltán és az előadás koreográfusa, Bakó Gábor (Meglökő). Révészként, illetve Barrabásként a Jászai Mari-díjas Zöld Csaba mutatkozik be, Témüller szerepében Pál Tamást láthatjuk, Detektívként Csonka Andrást és Venyige Sándort, Ütegként Vincze Mártont, Robinsonként Monori Dominikot. A félig mese – félig musical rendezője a Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas Böhm György, zenei vezető Nyitrai László.
Kiemelt kép: A padlás – plakátrészlet (Fotó: Veres 1 Színház)