Március 1-jén 21 óra 35 perckor lesz látható az M5 csatornán Verdi egyik legnépszerűbb operája, a Rigoletto. A Szinetár Miklós és Harangi Mária rendezésében készült előadás olasz nyelven, magyar felirattal kerül levetítésre.
Victor Hugo drámája, A király mulat bemutatója az 1830-as évek elején Párizsban botrányba fulladt. A francia kormány teljesítette a konzervatív körök kívánságát és Hugo műve többé nem szólalhatott meg a párizsi színpadokon. A királypártiak és a klerikálisok valójában persze nem a felhozott indokok miatt támadták a szerzőt, aki darabjában a koronás főket állította pellengérre, akik könyörtelenül eltipornak minden ellenvéleményt, a nép érdekeit feláldozzák, csakhogy saját bűnös vágyaikat kielégíthessék. Francesco Maria Piave, Verdi barátja és librettistája, húsz évvel a bemutató után kapta kézhez a dráma kéziratát. Gyorsan átdolgozta szövegkönyvvé, mert felismerte, hogy Hugo célkitűzései és Verdi drámai programja úgyszólván azonosak. A cenzúra először visszautasította, később az osztrák hatóságok mégis beleegyeztek a mű előadásába, de a következő változtatásokat követelték: a király személye helyett polgári személyt kell a dráma középpontjába állítani, a törvénytelen szerelmet egyházi esküvővel jóvá kell tenni, Gildának (a dráma hősnőjének) nem szabad erőszakos halállal, hanem valami békésebb módon kell meghalnia. Verdi műve nem véletlenül népszerű: az elfogadás és káröröm, a szerelem és önfeláldozás tragédiáját shakespeare-i mélységgel és magával ragadó zeneiséggel mutatja fel.
A mantovai herceg szerepében László Boldizsárt, Rigolettóként Fokanov Anatolijt láthattuk, Gildát Miklósa Erika, Sparafucilét Gábor Géza, Maddalenát Mester Viktória énekelte. Az előadás díszletét Csikós Attila, jelmezeit Velich Rita tervezte, a koreográfia Lőcsei Jenő munkáját dicséri. Verdi fülbemászó zenéjét Medveczky Ádám vezényletével a Magyar Állami Operaház Zenekara szólaltatta meg.
Kiemelt kép: Jelenet a Rigoletto című előadásból (fotó: