Valóban jobb, mint a film? – Elolvastuk Köbli Norbert forgatókönyveit

Tavaly ősszel, az Agave Könyvek gondozásában kötet formájában is megjelentek a Balázs Béla-díjas Köbli Norbert forgatókönyvei.

A két kötet összesen nyolc filmforgatókönyvet tartalmaz: a Félvilágban a címadó írás mellett a Trezor, a Szürke senkik és a Szabadság különjárat, az Örök tél címet viselő könyvben pedig az Apró mesék, A berni követ és az Árulók eredeti scriptjét olvashatjuk. Jelen forgatókönyvekben nem csak a szerző személye közös, hanem az is, hogy mindegyiknek megvan a maga történelmi vonatkozása, jellemzően a XX. század közepén játszódnak (egy-két kivételtől eltekintve). A belőlük készült tévé- és mozifilmek egyaránt mondhatóak közönség- és szakmai sikernek, így az egyes történetek ismertetésétől most megkímélném olvasóinkat, akit érdekel, kis nyomozással könnyen utánuk olvashat.

Köbli Norbert 1977-ben született Dombóváron. A Kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd a Pécsi Tudományegyetemen jogászként, dicsérettel diplomázott. 2001-ben Budapestre költözött, filmkritikusként és filmforgalmazóként dolgozott, közben könyvekből, autodidaktaként tanulta a filmírást. 2007 óta főállású forgatókönyvíró. A kezdeti romantikus vígjátékok (Made in Hungária, 9 és ½ randi, SOS szerelem!) után érdeklődése hamar a történelmi témák felé fordult. Íróként elsősorban a ’40-es, ’50-es évek, a Rákosi- és a Kádár-korszak foglalkoztatják, de írt filmet a boldog békeidők végnapjairól (Félvilág) és az első világháborúról is (Szürke senkik). A Kamera Korrektúra-díjas Szabadság különjárat és a Magyar Filmdíjas Árulók a Rákosi-rendszerben játszódik, míg A vizsga, a Trezor és A berni követ a Kádár-korszakban. A vizsga a 2012-es Chicagói Filmfesztiválon Arany Hugo-díjat nyert, A berni követ pedig Montrealban Bronz Zenitet. A Trezort – Magyarországról elsőként – nemzetközi Emmy-díjra jelölték 2019-ben. Két legutóbbi munkája, az Örök tél és az Apró mesék egyaránt a második világháború után játszódik. Az előbbi a málenkij robotban elhurcoltak százezreinek állít emléket igaz történet nyomán, utóbbi pedig egy szélhámos kalandjait követi nyomon a vadnyugati állapotokat idéző 1945-ben. Az Örök tél eddig 30 díjat nyert nemzetközi fesztiválokon, főszereplőjét, Gera Marinát pedig nemzetközi Emmy-díjra jelölték.

Magyarországon viszonylag ritka, hogy forgatókönyvek kötetként is a nyilvánosság elé kerüljenek, az utóbbi 20 évből kapásból Quentin Tarantino (Ponyvaregény, Becstelen Brigantyk, Jackie Brown), Cormac McCarthy (A jogász) és J. K. Rowling (Legendás állatok és megfigyelésük, Grindelwald bűntettei) neve ugrik be, akiknek munkásságát ilyen formában is megismerhettük. Habár valószínűleg az ő esetükben is maga az író személye és/vagy filmjeik közönségsikere és népszerűsége miatt kerülhetett sor a kiadásra, mégis ehhez a kis létszámú, de impozáns csapathoz csatlakozott Köbli Norbert, akinek forgatókönyveit tavaly ősz óta találhatjuk meg a könyvesboltokban.

Forgatókönyvet olvasni majdnem olyan, mintha drámát olvasnánk – és közben mégis teljesen más. A dialógusok szerkezete, felépítése hasonló, ám egy színpadi művel ellentétben itt jóval többször és gyorsabban kerül sor jelenetváltásra, és ezzel együtt tér- és időbeli ugrásra. Ahogyan Köbli az egyik kötet előszavában írja: ha a forgatókönyvíró jól végezte dolgát, akkor az olvasottak egy idő után filmként peregnek a szemünk előtt – függetlenül attól, hogy láttuk-e a szóban forgó alkotást, vagy sem. Én magam nagy Köbli-rajongó vagyok (egyedül csak az Árulók maradt eddig ki), így számomra az olvasás egyidejűleg a filmek felidézésére is szolgált, a szereplőket automatikusan az őket játszó színészekkel azonosítottam, valamint a helyszínek és a hangulat felidézésével sem volt gond. Azonban: hiába ismertem a történeteket, mégis érdekes és élvezetes volt most kézbe venni az eredeti írásokat, látni, hogy honnan hová jutott egy-egy sztori, miként valósul meg mozgóképen az, ami írott formában is működik. Mert működik, ez kétségtelen, még akkor is, ha kezdetben nehezen is rázódtam bele a „filmes nyelvbe”. (Az Örök tél című kötet előszavában maga a szerző is ír arról, hogy hogyan olvassunk forgatókönyvet.)

Ugyanakkor abban az esetben is érdemes kézbe venni a kötetet, ha a filmeket (vagy egy részüket) egyáltalán nem ismerjük, hiszen ebben az esetben valóban saját fantáziánkra hagyatkozhatunk, ezáltal kerülhetünk talán a legközelebb ahhoz, ami magának a szerzőnek is a szándéka. (Erről Köbli egy picit személyesebben, a Félvilág előszavában ír Mi is a forgatókönyv? címmel.) Ebben az esetben célszerű lehet az is, ha rögtön az egyes történetek befejezése után keressük elő az abból készült alkotást, így is ellenőrizve, hogy vajon mennyire egyezik a mi elképzelésünk a rendezőjével, vagy hogy a színészek által életre keltett figurák valóban ugyanazt a karaktert hozzák-e, amilyennek mi megteremtettük őket.

A forgatókönyveknek van egy további nagy előnye a filmekkel szemben: bármikor visszalapozhatunk, ha úgy érezzük, valami nem teljesen tiszta a sztoriban, nem jut hirtelen eszünkbe egy adott szereplőről, hogy kicsoda, bizonyos mondatokat pedig akár hosszasan is ízlelgethetünk. Persze, a filmnél sem kizárt a visszatekerés módszere, főleg, ha otthonunkban nézzük, de a mozgóképek esetében nem szívesen nyúl az ember a távirányítóért, különösen akkor, ha egyébként „nagyon benne van” az eseményekben. Egy forgatókönyv elolvasása nagyjából ugyanannyi időt vesz igénybe, mint maga a film megnézése, így az egyes műveket akár együltőhelyünkben magunkénak tudhatjuk, ha rászánunk másfél-két nyugodt óra.

Számomra a Félvilág, az Apró mesék és az Örök tél volt a legélvezetesebb a nyolc történet közül, ezeket éreztem a legkiforrottabbnak – ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy elfogult is vagyok, hiszen a Félvilág szerintem az egyik legjobb magyar film, ami valaha készült, másrészt a filmek terén is ezek állnak a legközelebb hozzám. De ettől függetlenül a többi scriptet is élvezetes volt olvasni – az pedig külön öröm lenne, ha a Köbli-kötetekkel elindulhatna egy új hullám, és még több magyar forgatókönyvet tehetnénk fel a polcunkra fizikai valójában is.

Félvilág és más forgatókönyvek (Agave Könyvek, 244 oldal, 3.990,- Ft)
Örök tél és más forgatókönyvek (Agave Könyvek, 344 oldal, 3.990,- Ft)

Kiemelt kép: Szabó Kimmel Tamás és Kerekes Vica (Fotó: Port.hu)