Közeledik a karácsony – az élménynél pedig nincs is szebb ajándék. Az egyik legnagyobb élményt pedig mi más is adhatná, mint a könyv, amely a saját képzeletünk segítségével repíthet el egészen más világokba. Új sorozatunkban öt héten át tematikusan kívánunk ötleteket adni olvasóinknak. A gyerek- és ifjúsági könyvek, a skandináv irodalom, valamint a krimik után a 21. Század Kiadó KULT Könyvek sorozatából szemezgettünk.

Hernán Díaz: Bizalom
21. Század Kiadó, ford.: Pék Zoltán, 400 oldal

Az 1920-as évek pezsgő és eseményekkel teli New Yorkjában mindenki ismeri Benjamin és Helen Rask nevét. A férfi legendás Wall Street-i mágnás; a nő excentrikus arisztokraták tüneményes tehetségű leánya. De, mint tudjuk, aki ennyire ismert, az idővel pletykák tárgyává válik: biztosan minden rendben van Benjamin pénzügyi ügyleteivel? Helen miért él bezárkózó életet? Milyen áron szerezték irdatlan vagyonukat? Ez a rejtély áll egy 1938-ban íródott regény középpontjában, amelyet, úgy tűnik, mindenki olvasott New Yorkban. De a történetnek nem ez az egyetlen változata.

Az argentin származású, Svédországban felnövő, majd élete nagy részét New Yorkban élő Hernán Díaz posztmodern műve tulajdonképpen egy „könyv a könyvben”-típusú történet. Az első mű a Harold Vanner által írt Kockázatos pozíciók című regénye, amelyben megismerhetjük Benjamin felemelkedésének történetét. Az egyébként is jómódú családból származó férfi kiváló pénzügyi meglátásokkal és érzékkel rendelkezik, ugyanakkor a házasságában is szerető, féltő férj. Két introvertált ember találkozásának, szerelmének története ez, amely egy óriási tragédiával ér véget. Így ez a történet már önmagában megállná a helyét, főleg, mert a cselekmény mellett kiváló korrajz is egyben az 1920-as évek Amerikájáról – természetesen a nagy gazdasági világválság sem maradhat ki, az 1929-es tőzsdekrachhoz Rasknek is köze volt. De a Bizalom összetettségének nagyszerűségére csak ezután kerül sor: a folytatásban (Andrew Bevel befejezetlen, részben kidolgozatlan, Életem címet viselő memoárjában) egy újabb figurát, oldalt ismerünk meg: egy férfiét, akinek története kísértetiesen hasonlít Raskéhoz, ugyanazzal a szeretettel és tőzsdei manőverekkel, ugyanakkor mégis egy teljesen új szemszöget kapunk. A harmadik és negyedik történetből (amelyről már szinte semmit nem érdemes elárulni, különben elrontanánk az olvasmányélményt) újabb összefüggésekre jövünk rá, Díaz pedig folyamatosan új szintre és új megvilágításba helyezi a cselekményt.

A szerző tehát tulajdonképpen ugyanazt a történetet meséli el négy regényben, ám a különböző szemszögeknek köszönhetően azt is bebizonyítja, hogy mennyire más megítélést tud kapni egy-egy esemény a mesélőtől függően. A hangsúlyok eltolódnak, egyes emlékek elhalványulnak, mások felerősödnek, így a végére már abban sem lehetünk biztosak, hogy valóban ismerjük a teljes igazságot a milliárdos és fiatal feleségének tragikus történetében. Igazi írói és stílusbravúr tehát a Bizalom, amelyhez hasonló regénnyel még nem találkozhattunk a hazai könyvpiacon. Díaz a cselekményt abszolút nem bonyolítja túl, nyelvezete bár valóban szépirodalmi, kellően olvasmányos, mégis: a könyv befejezése után úgy érezzük, mintha egy hullámvasútról szállnánk le, amely olyan élményt adott, amit még sokáig hordozunk magunkban. Végezetül még egy jó hír: a történet hamarosan minisorozatként fog bemutatkozni, Kate Winslet főszereplésével.

Stacey Halls: Mrs. England (Szerzőportré: Ollie Grove)

Stacey Halls: Mrs. England
21. Század Kiadó, ford.: Simonyi Ágnes, 360 oldal

Stacey Halls neve ismerősen csenghet a KULT Könyvek olvasóinak, hiszen korábban már a Familiárisok és A lelenc című regényét is olvashatták a sorozatban. A magyarul idén megjelent Mrs. England című kötetben a XX. század elejére utazhatunk vissza. Ruby May, a frissen végzett dada az England család szolgálatába áll, hogy vigyázzon a négy gyermekre. A családfő befolyásos pamutgyár-tulajdonos dinasztiából származik, jelentős vagyonnal bír, így a fiatal lány joggal bízik abban, hogy megtalálta a szerencséjét. Idővel azonban rádöbben, hogy a titokzatos és szépséges Mrs. Englanddel valami nincs rendjén: a zárkózott Lilian csekély érdeklődést mutat gyermekei és férje iránt. Bár a barátságos, élénk Charles örömmel fogadja Rubyt, a lányt a Hardcastle House-ban bekövetkező különös események arra kényszerítik, hogy kérdőjelezzen meg mindent, amit addig tudni vélt. A cselédek által kiközösített, és magát egyre kényelmetlenebbül érző dadának szembe kell néznie a démonaival, megelőzendő, hogy a történelem megismételje magát.

A fülszöveget elolvasva eszünkbe juthat A Maderley-ház asszony vagy éppen Kate Morton művei, és talán nem is állítunk valótlant, ha azt mondjuk, hogy azok, akik szerették ezeket a regényeket, azok Halls új történetéért is rajongani fognak. A szerző olvasmányos stílusa az első oldaltól kezdve magával rántja az olvasót, amelyben természetesen nagy szerepe van még akár a szerethető, akár a rejtélyes karaktereknek, az egyre több titoknak és annak a feszültségnek, amelyet ez a kettő együttesen generál. A történet mesélője Ruby, aki különösen közel kerülhet a szívünkhöz: szereti a munkáját, jól bánik a gyerekekkel, foglalkozik velük, mindeközben végig támogatja a családját, kiváltképp a betegeskedő húgát. Meglehetősen naiv teremtés – mint ahogyan az ehhez hasonló történetek főhősei –, ugyanakkor Halls ezen a téren is képes meglepetést okozni, főleg a regény utolsó harmadában.

Maga a cselekmény kicsit lassabban indul be, köszönhetően annak, hogy a szerző meglehetősen alaposan mutatja be a szereplőket, a helyszínt és azt a társadalmi-történelmi kort, amelyben a történet játszódik. A XX. század eleji Nyugat Yorkshire-ban munkások, szolgálók, tehetős gyártulajdonosok életébe pillanthatunk bele. Ezek mind-mind fontos szerepet játszanak a cselekmény alakulásában, annak szerves részei, hiszen soha nem tudhatjuk, hogy melyik információnak lesz a későbbiekben jelentősége. Az atmoszféra roppant erős, szinte mindvégig ott érezzük magunkat ebben a gótikus közegben, amely tele van sötét titokkal, elhallgatott igazságokkal, és ahol a főhőssel együtt kell összeraknunk a kirakós darabjait. Emellett fontos kiemelni, hogy Halls nagy hangsúlyt fektetett a feminizmus erősítésére is: a női összefogás ereje mindenek felett áll ebben a történetben. Így több szempontból is megéri kézbe venni ezt a kívül-belül szemet gyönyörködtető kötetet, amelynek természetesen most is – mint a szerző előző műveinek – van valóságalapja.

Sue Monk Kidd: Vágyak könyve (Szerzőportré: Tony Pearce – Penguin Publishing)

Sue Monk Kidd: Vágyak könyve
21. Század Kiadó, ford.: Csonka Ágnes, 432 oldal

A nevem Ana. József fiának, a Názáreti Jézusnak felesége voltam. Szerelmesemnek szólítottam őt, ő pedig nevetve Kis Mennydörgésnek becézett engem” – Így veszi kezdetét a hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő Sue Monk Kidd történelmi regénye, amely az ókori Palesztinában kalauzolja el az olvasóját, Krisztus idejére. Júdea a Római Birodalom fennhatósága alá tartozik, a történetet elmesélő Ana, pedig Heródes vezető írnokának lánya. A lány Júdásnak a testvére, egy idős patríciushoz szánják feleségül, ám ő ellenáll, ugyanis Jézusba szerelmes.

Sue Monk Kidd első regénye, A méhek titkos élete több mint száz héten át szerepelt a New York Times bestsellerlistáján, több mint hatmillió példányban kelt el az Egyesült Államokban, díjnyertes mozifilm és musical is készült belőle, és harminchat nyelvre fordították le. Második (A sellő legendája) és harmadik regénye (Szárnyak nélkül szabadon) szintén nagy sikereket ért el, így az eredetileg 2020-ban megjelent Vágyak könyvét már hatalmas várakozás előzte meg. A regény egyik nagy erénye, hogy meglehetősen hitelesen, minden részletében élethűen mutatja be a római nép uralta júdeaiak hétköznapjait, és az Újszövetségből ismert figurákat, valamint Jézus életét attól a korszaktól kezdve mielőtt elkezdett tanítani, és ács-kőművesként dolgozott, egészen addig, amíg kereszttel a hátán megteszi utolsó lépéseit. A történetnek azonban mégsem ő a főszereplője, hanem Ana, aki egy olyan világban lázad fel a sorsa és a kor társadalmi szokásai ellen, amelyben a nőket még vagyontárgynak tekintették és amelyben nem rendelkezhettek szabad akarattal. Ilyen értelemben nemcsak történelmi, hanem feminista regényről is van szó, amely tökéletes párja lehetne a fentebb említett Mrs. Englandnek (még ha teljesen más is a közeg és a társadalmi helyzet), és amely kétezeréves története ellenére is tud ma is aktuális lenni.

Ana erős, céltudatos nő, aki gyerekkorától tudja, hogy arra született, hogy írásával szolgálja Istent, az elnyomottakat, valamint a nőket. Küldetéstudata mondhatni megegyezik Jézuséval, aki ebben a történetben ugyan nem visz véghez csodákat, de ugyanúgy felveszi a harcot az elnyomókkal szemben. Ezáltal egy sokkal emberközelibb figurává válik a szemünkben, ráadásul ők ketten remekül kiegészítik egymást, kölcsönösen táplálkoznak a másik erejéből, támaszt nyújtanak nemcsak az elesetteknek, hanem maguknak is. Júdás karakterébe is sikerült a szerzőnek újdonságot csempésznie: ő az örök lázadó, aki bár Jézus barátja, mégsem ért egyet az eszméivel, és tulajdonképpen ez vezeti el őt az áruláshoz, amelyhez ebben a történetben sokkal inkább a saját hite, mint a vagyon vezérli.

Sue Monk Kidd tehát egy újabb csodatörténettel ajándékozta meg az olvasóit, amelynek minden egyes sorát élvezet olvasni, kiváltképp most, amikor egyre jobban kiveszni látszik a világból az önzetlen szeretet, a kitartás. Egy megható és gyönyörű szerelem regénye a Vágyak könyve, amely egészen új szemszögbe helyezi a keresztény vallás egyik legismertebb történetét.

Jennifer E. Smith: Greta James, az elsüllyeszthetetlen (Szerzőportré: moly.hu)

Jennifer E. Smith: Greta James, az elsüllyeszthetetlen
21. Század Kiadó, ford.: Katona Ágnes, 304 oldal

Greta James egy feltörekvő zenész, már-már rocksztár, de a nagy befutás előtt nevetségessé teszi magát a színpadon, közvetlenül édesanyja váratlan halála után és a karrierje szempontjából sorsdöntő, második albuma megjelenése előtt. A kínos jelenetről készült felvétel vírusként kezd el terjedni, így a lány az összes fellépését lemondja, kockára téve a pályafutását. Szülei negyvenedik házassági évfordulójukra lefoglaltak egy alaszkai hajókirándulást, amelyre neki kell elkísérnie hirtelen megözvegyült édesapját. Az utazás – bár Gretának nem sok kedve volt hozzá – váratlan fordulatot hoz: megismerkedik Ben Wilderrel, a megnyerő történésszel, aki A vadon szava című könyvtől tart előadást a hajó utasainak.

Jennifer E. Smith eddig főként ifjúsági regények szerzőjeként volt ismert, amelyek közül több magyarul is olvasható (Vajon létezik szerelem első látásra?, Milyen is a boldogság?, Létezik térkép a szerelemhez? Milyen lesz a búcsú után?, Ilyen a boldogság, Vajon ránk talál a szerencse?). Könyveit több mint harminc nyelvre fordították le, nem egyet meg is filmesítettek. Smith regénye mind műfajában, mind stílusában nagyban eltér a fentebb említett könyvekétől, de pont ez a szép a KULT Könyvek sorozatban, hogy a modern szépirodalmon belül is tud változatos, megújuló lenni. A Greta James, az elsüllyeszthetetlen egy gyorsan olvasható, felépítésében az ifjúsági regényekre hajazó könyv, amely egyszerű történetével és hamar megszerethető szereplőivel válhat nagy kedvenccé. Ilyen értelemben jóval könnyedebb olvasmány, amely nem akar sokat vállalni, ellenben amit a borító és a fülszöveg ígér, azt megtartja.

A szerző kiváló érzékkel mutatja be a szülő-gyermek kapcsolatot, annak minden nehézségével és érzelmességével. A regényben fontos szerep jut a gyásznak, az önvádaskodásnak, a szégyennek és a megbocsátásnak is. A Greta és apja, Conrad közötti feszültség sokak számára ismerős lehet, hiszen hány olyan kapcsolatot láttunk már a való életben is, amely ennyire kiélezett lenne. Ellensúlyozva ezt a lelkileg nagyon sötét és nehéz viszonyt hozta be a történetbe Smith Ben alakját, így a közte és Greta közötti kibontakozó szerelem olykor humort és könnyedséget is csempész a sztoriba. Nem kapunk ugyan tökéletes befejezést, a szerző szakít a hollywoodi hagyományokkal, helyette olyan lezárással operál, amely abszolút valóságossá és tanulságossá válik. Vannak olyan terhek, amelyeket egy életen át kell cipelnünk, még akkor is, ha valamennyire sikerül is azokat feldolgozni, ki- és megbeszélni, ugyanakkor ezektől nem is kell feltétlenül megszabadulni, elegendő, ha megtanulunk ezekkel együtt létezni és törekedni a boldog életre.

Lily King: Írók és szerelmek (Szerzőportré: Winky Lewis)

Lily King: Írók és szerelmek
21. Század Kiadó, ford.: Nemes Anna, 288 oldal

Casey hatalmas szerelmi csalódás után tér vissza a Massachusetts állambeli Cambridge-be. Nemrég vesztette el édesanyját, döbbenetes sokk-ként éri a fájdalom, magányos, pincérnőként dolgozik a Harvard Egyetem egyik klubházában működő elitétteremben, és egy nyirkos szobát bérel. Harmincegy évesen élete egyetlen értelmét a kreativitás jelenti, már hat éve dolgozik a regényén. Úgy érzi, az útkeresés éveinek már le kellett volna telniük, vele ellentétben kortársai már felnőttek, tudják, mit akarnak. Egyik este megismerkedik a jóképű és kedves Silasszal. Aztán pár héttel később megjelenik az étteremben az idősebb Oscar, az ismert író, aki özvegyként egyedül neveli két kisfiát. Casey hirtelen egy szerelmi háromszög küszöbén találja magát, és tisztában van vele: ez a két nagyon különböző kapcsolat két tökéletesen eltérő jövő ígéretét hordozza.

Az Írók és szerelmek – ahogy már a borító is sugallja – a modern szépirodalom műfaj könnyedebb vonulatát képviseli: humorral telve mesél a gyászról, valamint a határtalan boldogság lehetőségéről. A regény narrátora, Casey mindvégig ragaszkodik a kreativitáshoz, amiben egy korábbi ismerőse is támogatja. Ám mégis: a legtöbb napot kudarcként könyveli el, az üresség érzete már-már fenyegetően uralja el a lelkét. Gazdasági helyzete kilátástalannak tűnik, hiszen tucatnyi számlát kell kifizetnie, valamint a diákhitelt törlesztenie, ezáltal King főhőse nagyon is közel kerül a mai harmincas korosztályhoz. Ráadásul volt szerelme, a költő Luke (aki előszeretettel ír verseket szentjánosbogarakról, méhekről és halott gyerekekről) is elhagyja, anyja pedig hirtelen hunyt el, így Casey valóban egyik pillanatról a másikra maradt teljesen egyedül. A semmiből jött magány érzése miatt szinte állandóan sokkos állapotban létezik, amely végül az éttermi munkájára is rányomja a bélyegét. Ezen sorok fényében talán érthetetlen, hogy miért tituláltuk humorosnak a regényt, de King ezeket a tragédiákat olyan éles realizmussal és mély érzelmi rezonanciával mutatja be, amely egyben megkapóan elbűvölővé is teszi mindezt, és minden rossz ellenére (vagy talán éppen amiatt) képesek vagyunk mosolyogni a legapróbb dolgokon is.

King kegyetlen őszinteséggel tárja elénk a gyász különböző dimenzióit, hősnője egy furcsán kettétört módon éli meg az életét. Miközben Casey kénytelen elviselni a pénztelenséget és a szerelmi csalódásokat, fanyar kommentárjai alapján egy modern, fiatal amerikai nő képe is kirajzolódóik előttünk. Egyetlen hiányosságként talán az róható fel, hogy a cselekménye főkonfliktusára, vagyis a szerelmi háromszög kialakulására meglehetősen későn kerül, és addig a pontig a történetvezetés is lassabb mederben folyik. Ám a regény második fele már jóval izgalmasabbá válik, a szerző két lehetséges jövőképet is bemutat az olvasónak: a családos, de már sikeres íróval vagy a múltbeli partnerekre emlékeztető férfival való életet. Mindemellett az írás folyamatában, az ezzel járó nehézségekbe is bepillantást nyerhetünk, amelyben Lily Kingnek meglehetősen nagy tapasztalata van már, lévén, hogy az Írók és szerelmek az ötödik regénye, és a korábbiakkal több díjat is elnyert.

Végezetül szót kell ejtenünk arról is, hogy a KULT Könyvek mindegyik kiadásáról csak szuperlatívuszokban beszélhetünk eddig is, ezzel a kötettel azonban még magasabbra tették a lécet, ugyanis a magyar kiadás élfestéssel került a könyvesboltokba, így az Írók és szerelmek valóban igazi ékessége a sorozatnak.

Kiemelt kép: Hernán Díaz: Bizalom (Szerzőportré: B. Cannarsa)