Ünnepet kell teremtenünk

Az idei évben elindult Déryné Program négy alprogramjával – köztük a Vándorszínházzal – segíti a magyar színházi élet szereplőit, többféle módon támogatja a szakma eddig perifériára került területeit. Legfőbb célja, a minőségi színházi élmény eljuttatása azokra a településekre, ahol a kultúrához való hozzáférés kevésbé biztosított.

„Az ötlet akkor született meg bennem, amikor a debreceni Csokonai Színház igazgatójaként a derecskei művelődési házban jártam, ahol véletlenül megláttam a bérlethirdetésüket, hogy milyen jellegű előadásokat kínálnak bérletes előadásként. Ezután kezdtem el többedmagammal azon gondolkodni, hogyan lehetne minőségi kulturális programokkal segíteni a kistelepüléseket. Végigjártam Hajdú-Bihar megye kisvárosait és felajánlottam, hogy ingyen játszunk. Nagyon büszke voltam arra az érdeklődésre és a szeretetre, amivel fogadtak minket – mondta Vidnyánszky Attila, a Déryné Program szakmai bizottságának tagja.

„Már amikor kineveztek a Nemzeti Színház élére, készítettem egy tervet, elsősorban a befogadóhelyekre koncentrálva. Tartottunk több konferenciát, és a Teátrumi Társaság is napirendre tűzte fontos témaként. Azt mondhatom, másfél évtizede csapatmunkában dolgoztunk azon, hogy a színházi élet minden résztvevőjét valamilyen formában segítsük, támogassuk. A munkánk gyümölcse mostanra ért meg, ennyi idő kellett” – mondta a Déryné Program létrehozása kapcsán.

„Az a megdöbbentő, hogy miközben színházszerető nép vagyunk – a COVID-19 előtti évben például 8 millió jegyet adtunk el, mellyel a világ élvonalához tartozunk –, ha a statisztikai adatokat nézzük, abból az derül ki, hogy a magyar lakosság 70-80%-a nem jár színházba. Egy részük valószínűleg azért, mert nem tartja izgalmasnak ezt a művészeti ágat, másik részük meg azért, mert bármennyire is szeretne, nem teheti meg. Ezen szerettünk volna változtatni” – emelte ki Vidnyánszky Attila.

A program egyik egysége, a Vándorszínház alprogram célja a kis lélekszámú, kulturálisan elszigetelt területekre történő eljutás, az első évben kiemelt figyelmet fordítva a Pajtaszínházi Programban résztvevő településekre. Ezekre a helyszínekre olyan saját- és felkérés alapján válogatott produkciókat visznek, melyeket igény szerint komplex, egész napos program keretébe ágyaznak, így délután mesejáték, vagy interaktív gyermekprogram, este pedig felnőtteknek szóló produkció képezi a konstrukciót.

A Vándorszínház alprogram feladataihoz tartozik továbbá a szabadtéri színházi helyszínek és művészeti fesztiválok megkeresése, a velük való együttműködés kialakítása, és a programkínálatuk bővítése. Erre a célra különösen alkalmas a nyár, hiszen ebben az időszakban rendezik a legtöbb művészeti fesztivált, ekkor élik virágkorukat a szabadtéri játszóhelyek, valamint számos tematikus tábor is várja az érdeklődőket. Mindezeket figyelembe véve szervezik a színházi produkciók utaztatását. A Déryné Program kezdete óta több, mint 400 település jelentkezett az értékteremtő produkciók befogadására.

„Úgy gondolom, a két legfontosabb pillér a Déryné Program kapcsán az előadások kiközvetítése a befogadóhelyek számára, és a színművészhallgatók bevonása a tájolásba. Az a célunk, hogy a diákok a harmadik évfolyam végén a nyarukat azzal töltsék, hogy járják a falvakat és a Vándorszínház alprogram keretében előadásokat játszanak. Számomra az a néző, aki egy pici faluban él például Borsodban, vagy Szabolcsban, ugyanolyan fontos, mint a budapesti Nagykörúton élő. Ha elmegyünk egy településre, olyan anyagot kell vinni, amely megtölti az emberek lelkét, szívét, erősíti a hitüket, erősíti a közösségi hovatartozást. Érezzék azt, hogy ez egy ünnep” – hangsúlyozta. 

„Bár a vírushelyzet jelenleg hátráltatja a tájolást, a nyári tapasztalatok azt mutatják, hogy az Országjárás és a Vándorszínház alprogram keretében elvitt előadásoknak – köztük a Déryné Társulat két produkciója: a Déryné ifjasszony és a János vitéz – önmagukon túlmutató, pozitív jelentősége van. Mátrederecskén, amikor a János vitézt játszotta a Déryné Társulat, hihetetlen felemelő érzés volt azzal szembesülni, hogy olyan településeknek is tudtunk kulturális értéket biztosítani, hol eddig még nem láthattak színházi előadást.

Az Országjárás alprogramban a beérkező jelentkezésekből létrehoztunk egy ajánlott előadáslistát, amelyből válogathat a regisztrált befogadóhely. Meg kell említenem, hogy bizonyos típusú előadásokból hiány van, vagy kevés van belőlük a színházi piacon. Ilyenek a 3-4 szereplős kis térben működtethető előadások, de mondhatnám a 12 éves kortól ajánlott ifjúsági előadásokat is. Örülnénk, ha több ilyen művészeti alkotás készülne.  

Ha a befogadóhely meghívja az általa kiválasztott előadást, akkor azt a Déryné Program szinte teljes egészében megfinanszírozza. Abból a támogatásból, amit kap a program, úgy gondolom, hogy évi 600-700 előadást meg tudunk valósítani. Ha a kiürülő falvak, kisvárosok történetén változtatni tudunk a Déryné Programmal, akkor tettünk valamit az egyetemesség jegyében” – fejezte be gondolatait Vidnyánszky Attila.

A Déryné Program „Színház mindenkinek!” mottója érzékletesen fejezi ki a program által vállalt missziót, mely egyrészt a hazai települések színházi igényeinek feltérképezése, a földrajzi, közösségi, szervezeti és technikai adottságok megismerése, másrészt a színházi, előadó-művészeti alkotóközösségek már létrejött, vagy éppen készülő produkcióinak megismerése, majd e két terület megfelelő összehangolása. Mindezek során kiemelt figyelmet fordítva a kis- és a kulturálisan hátrányos helyzetben lévő települések elérésére.

Kiemelt kép: Vidnyánszky Attila (fotó: Nemzeti Színház)