Szeptember 8-án mutatják be a Magyar Állami Népi Együttes Ünnep című előadását a Nemzeti Táncszínházban.  

A Magyar Állami Népi Együttes új bemutatójában a Kárpát-medencében élő magyarság különleges tradicionális kultúrája, népzenéje, néptáncai és szokásai elevenednek meg, az előadás alkotóinak sajátos, mai, színházi világlátásán keresztül. Az Ünnep című előadás újra és újra egy régi mesét idéz egy mágikus asszonyról, aki a világon először font meg egy kosarat. „Amikor ezt az első kosarat fontam, kezemet szent erők vezették, ez a szent erő éljen az idők végezetéig minden kosárban!”  Ez a kosár, mint mindmegannyi más első, a tettről szól, ami minden esetben valami újat hoz, valami láthatatlant tesz láthatóvá, valami mulandót tesz érzékelhetővé.

Az életöröm-felfogással szemben mintegy 150 évvel ezelőtt elterjedt az a felfogás, hogy az élet szenvedés. Ez a gondolat azonban nem új keletű, hiszen ezt mondták az ősi kínaiak, a hinduk, egyiptomiak, görögök, őskeresztények is. Az emberek azonban kitartanak optimizmusuk mellett és ragaszkodnak az öröm jogához, a boldogság iránti igényükhöz, a szerelemhez, az életszeretethez és ahhoz, hogy legyenek ünnepeik. Ezekre az ünnepekre mindenkor szükség volt, hiszen a hétköznapok kicsiny és közönséges egyhangúságának monoton ismétlődése mellett az ünnepek kínálnak feltöltődést a folytonos újrakezdéshez. Két szerelmes fiatal nyitja szélesre az idő szimbolikus „kapuját”, invitálva a nézőket egy végtelen, kalandokat rejtő utazásra. Kettejük kihívásokkal teli útja, szakrális és profán tájakon vezet.

A bemutató a Hagyományok Háza és a Nemzeti Táncszínház együttműködésében valósul meg. Az előadás zenei rendezője Pál István Szalonna, zeneszerzői Ferenczi György, Gera Gábor és Lajkó Félix. A koreográfiák Ágfalvi György, Darabos Péter, Mihályi Gábor és ifj. Zsuráfszky Zoltán munkáit dicsérik, a díszletet Árvai György, a jelmezeket Szűcs Edit tervezte.

Kiemelt kép: Jelenetkép az Ünnep című előadásból (Fotó: Magyar Állami Népi Együttes)