Január elsejétől szabadon felhasználhatóvá válnak többek között Szép Ernő, Német Andor, Eugene O’Neill vagy Dylan Thomas írásai, Berény Róbert, Albert Gleizes festményei, Kálmán Imre, Django Reinhardt, Hank Williams, Szergej Szergejevics Prokofjev zenei művei, valamint Sándy Gyula, Lauber László és Fábián Gáspár építészeti tervei is.
Amikor egy mű létrejön, automatikusan szerzői jogi védelem alá kerül, amely a szerző halálát követő 70 évig él. Magyarországon 2024. január 1-jétől így közkinccsé válnak az 1953-ban elhunyt alkotók művei is. Ilyen többek között Szép Ernő (Lila ákác, Emberszag, Egyszeri királyfi) vagy Német Andor (Veronika tükre, A sárga kimonó, József Attila és kora) művei. Emellett szintén szabadon felhasználhatóvá válnak Berény Róbert plakátjai vagy a sokáig elveszettnek hitt, Alvó nő fekete vázával című festménye, illetve a kubizmus alapítójaként is ismert Albert Glezies alkotásai. Szintén közkinccsé válik Kálmán Imre Csárdáskirálynő, A cigányprímás, valamint Marica grófnő című operettje, valamint Django Reinhardt, Hank Williams és Szergej Szergejevics Prokofjev önállóan szerzett művei is. Fontos megjegyezni, hogy e szerzők műveinek egyes előadásai, vagy az azokról készült hangfelvételek fölött az előadók, illetve a hangfelvétel-előállítók jogai még fennállhatnak. Önálló építészeti tervek is szabadon felhasználhatók 2024-től: ilyenek például Sándy Gyula, Lauber László, Fábián Gáspár munkái.
Kiemelt kép: Kálmán Imre (Fotó forrása: siofok.com)
