Az osztrák zeneszerző zseni, Wolfgang Amadeus Mozart klasszikusát, az 1782-re datálható Szöktetés a szerájból című vígoperát szinte mindenki ismeri, amelynek megírását követően a mester éveken át lelkesen foglalkozott a műfajjal. A feltételezések szerint ebből az időszakból származik A rászedett vőlegény is, amelynek csupán a nyitánya, néhány zenei részlete és a librettója maradt meg az utókornak. Ugyancsak hasonló a helyzet az ez idő tájt keletkezett A kairói lúddal is, amely a szakértők szerint kiemelkedő fináléval bír, ám szövegkönyve már kevésbé erős. A Magyar Állami Operaház főigazgatójában, Ókovács Szilveszterben a Mozart halálának 200. évfordulóján megjelent összkiadás hallgatásakor manifesztálódott a gondolat, hogy ezeket a szinte elfeledett, a Figaro házassága és a Don Giovanni zeneiségét megidéző, különleges operakezdeményeket egy darabbá lehetne kovácsolni.
Hosszú éveken keresztül dédelgetett ötletéből végül a Liszt Ferenc-díjas fuvolaművész-karmester, Németh Pál zenei irányítása mellett, az Operában rendszeresen dolgozó Toronykőy Attila (Parácsfuvolácska, Pomádé király új ruhája) rendezésében született mű, aki korábban, egy szegedi operatanszakos vizsgarendezésénél már foglalkozott az A kairói lúddal. Így született meg A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény. Az akkori kor divatjának megfelelve ez lényegében egy szöktetéstörténet, hiszen Don Pippo márki a lányát, Celidorát egy ellenszenves férfinak ígéri oda és egy toronyba zárja, ahonnan csak a lány igaz szerelme, Biondello szabadíthatja ki egy óriási műlúd segítségével. A cselekmény tehát szomjazza a komikumot és a nem mindennapi vizualitást, az előadás látványtervezője, Juhász Katalin pedig mindent meg is tesz annak érdekében, hogy a nézők ne szenvedjenek hiányt: a szakember már több korábbi rendezésén, köztük a Pomádé királyon és a Szerelmi bájitalon is dolgozott együtt a rendezővel, és a Figaro 2.0 vizuális megoldásai is az ő nevéhez fűződnek.
Jelenet az előadásból (Fotó: Rákossy Péter/Magyar Állami Operaház)
De nem csak a látványvilág van szakavatott kezekben, az illusztris szereplőgárda is mindent megtesz annak érdekében, hogy az „új Mozart-opera” a lehető legszórakoztatóbb legyen, lelkesedésből pedig nincs hiány. A Celidorát alakító Bakonyi Anikó például korábban elmondta az OperaCafé stábjának nyilatkozva, hogy számára igazi jutalomjáték ezt a cserfes karaktert eljátszani. Nemcsak azért, mert rajong Mozartért, hanem azért is, mert speciális hangfajának köszönhetően korábban csak komoly, drámai karaktereket formálhatott meg: „Nekem nem volt lehetőségem eddig soha vígoperában szerepelni, Aidát és Giocondát énekeltem, így nekem ez egy nagy kirándulás, hogy vígoperát játszhatok. Egy kicsit lehet bohóckodni, vidámkodni a színpadon, nekem ez nagyon nagy öröm.” Hasonlóan vélekedik a Don Pippót alakító Kovács István is, szerinte is öröm egy igazi komikus karaktert megjeleníteni, de a látszat ellenére egyáltalán nem könnyű: „Azt gondolná az ember, hogy ha vicces, akkor könnyű, de nem, ezek nagyon komoly kihívást jelentenek énektechnikailag. Ugyanakkor egy borzasztóan felszabadító érzést is ad, amikor lehet bolondozni, vicces karaktert formálni.”
Jelenet az előadásból (Fotó: Rákossy Péter/Magyar Állami Operaház)
Kovács István és Bakonyi Anikó mellett A kairói lúdban olyan tehetséges pályakezdő és tapasztalt operaénekesek működnek közre, mint Yanis Benabdallah, Váradi Zita, Szappanos Tibor, Ninh Duc Hoang Long, Keszei Bori és Kósa Lőrinc. A sokoldalú szereplőgárdával megtámogatott, helyzet- és karakterkomikumban gazdag, 2019-ben bemutatott kétfelvonásos vígopera kritikai visszhangja is meglehetősen pozitív, a Journal Francophone de Budapest írója, Pierre Waline a következőképpen fogalmazott a látottakat illetően: „Tökéletes rendezés komikus megoldásokkal és humorral fűszerezve, de kifinomultan. (…) A hibátlan előadáson túl maga a zene jelentette az este legnagyobb csodáját, (…) gyakorlatilag lehetetlen volt megkülönböztetni a Németh Pál és Mozart tollából származó muzsikát.”
Ókovács Szilveszter pasticciója (azaz több zenés mű részleteiből összegyúrt előadása) június folyamán több alkalommal is látható lesz a budapesti Eiffel Műhelyházban olasz nyelven, magyar és angol felirattal kísérve. Az érdeklődők a Magyar Állami Operaház honlapján válthatják meg jegyeiket és találhatnak további részleteket az előadással kapcsolatban. A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény egyszerre nyújthat minőségi kikapcsolódást a vígopera szerelmeseinek és azoknak is, akik nem mozognak otthonosan ebben a közegben, de szeretnének kikapcsolódni Mozart-módra.
Kiemelt kép: Jelenet az előadásból (Fotó: Rákossy Péter/Magyar Állami Operaház)
