Új, magyar darab is látható lesz a Vidéki Színházak Fesztiválján

Idén is megrendezésre kerül a Vidéki Színházak Fesztiválja a Thália Színházban. Szeptember 2. és 8. között összesen kilenc vendégelőadás várja az érdeklődőket. A kaposvári Csiky Gergely Színház bemutatója, a Korai menyegző szeptember 8-án, 16 órai kezdéssel lesz látható az Arizona Stúdióban.

A Korai menyegző egy, a kaposvári Csiky Gergely Színház számára készült darab, amelynek ősbemutatóját 2019. február 16-án tartották a teátrum Stúdió névre hallgató kamara-játszóhelyén. Alapjául a legszebb régi magyar hagyományok szolgálnak, Berecz András gyűjteményének felhasználásával. A család öröme, az ünnepi készülődés, a szerelem, a házasság, a gyermekvárás és egyáltalán minden olyan csoda keresése, amiért érdemes emberként élni. Egy család története a költői színházon keresztül.

Az előadás szerzője, egyben rendezője, Olt Tamás 1983-ban született Kaposvárott, majd később színészdiplomát is itt szerzett. Ezt követően a nyíregyházi, majd a debreceni színházban játszott, később a Nemzeti Színházhoz szerződött, 2014 és 2018 között volt a teátrum társulatának a tagja. Első darabját 2007-ben írta József Attiláról Ülni, állni, ölni, halni címmel. Radnóti Miklósról szól A lélek hossza, amelyet a költő versei, naplója és levelei alapján írt és rendezett. 2018 őszétől a Csiky Gergely Színház művészeti igazgatója, emellett továbbra is látható a Nemzeti Színház előadásaiban, jelenleg mintegy 10 produkcióban. Ezek közül kiemelkedik a Szájon lőtt tigris című, Rejtő Jenő életéről szóló monodráma, amelynek Vaszkó Bencével karöltve szerzője és rendezője is egyben.

Olt Tamás így nyilatkozott a darab megszületésének okairól: „Kaposváron tavaly mutattuk be A koncert, avagy semmi sem tökéletes című élő színdarabomat, ami koncert performance sitcom, így tudnám jellemezni. Ennek megírására Fülöp Péter főigazgató kért fel azért, hogy a fiatalokat bevonzzuk a színházba. Olyan népszerű lett, hogy bekerült az idei ifjúsági bérletbe. A Korai menyegző című művem a költői színház műfajába tartozó kamaradarab. A témáját tekintve egy régi magyar hagyományt idéz fel, ami más nemzetek között is élt. Eszerint, ha egy hajadon fiatal lány távozott az élők sorából, akkor őt nem egyszerűen eltemették, hanem férjhez adják a halálhoz. Menyasszonyi ruhába öltöztették, és menyegzőt ültek. Ez egy kísérleti előadás, amely személyes, családi érintettségből született.”

A szerző közel két évnyi kutatómunkát követően írta meg a történetet, Berecz András mesemondó segítségével. A produkció különlegessége, hogy több idősíkot, több dimenziót is használ, de ezek mind egyszerre láthatók. Az a cselekményszál, ami egy másik előadásban lineárisan mutatkozna meg, itt egyszerre van jelen: a 30 évvel ezelőtti múlt, a most, egy képzelt világ és a készülődés a menyegzőre. Egy-egy szóval, utalással vagy mozdulattal kötik össze ezeket, így folyamatosan ott lehetünk a születésnél, a gyermekkornál, a szerelemnél és az elmúlásnál egyaránt.

A történet alapjául az 1957-ben született Berecz András néprajzkutató, mesemondó munkássága szolgált, aki az első dalokat édesanyjától tanulta. Megalapította az Ökrös és az Egyszólam együttest, és énekesként vált népszerűvé. Az éneklés mellett néprajzi tanulmányokat is folytatott. Kutatási területei elsősorban a Felvidék, Erdély, Moldva (ahol először 1979-ben járt), Somogy, de emellett a Nagykunságban és a Nyírségben is gyűjt dalokat, meséket, tréfákat. Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontói York Egyetemen, valamint kanadai és amerikai táborokban magyar népzenét is tanított. Tíz éve Kodály-sorozatot indított útjára, valamint műfordítással is foglalkozik.

Az előadásban fontos szerep jut a táncnak is. Gulyás Anna, az előadás koreográfusa így nyilatkozott ennek kapcsán: „Nagyon erősen próbáltam a tradíciókra támaszkodni, és feleleveníteni a népi hagyományokat, ugyanakkor a mozgásban (Olt) Tamással az volt a koncepció, hogy nemnéptáncos lévén nem próbálunk meg úgy tenni, mintha néptáncos koreográfia lenne. Mindemellett: ami nagyon fontos része és egyben az egyik történeti síkja is az előadásnak, az tulajdonképpen a kortárs tánc és a kortárs táncszínháznak a formanyelvén fogalmazódik meg. Hatalmas kihívás a színészeknek. Azt gondolom, hogy ez nagyon érdekes árnyalatot tud adni ennek a világnak, a hagyománytisztelésnek.”

A Korai menyegző azonban nem csak emiatt érdekes és izgalmas előadás, hanem azért is, mert ősbemutatóról lévén szó mindeddig egyetlen társulat játszotta a darabot. Manapság egyre ritkábban láthatnak új magyar színdarabot a nézők, különösen igaz ez a vidéki társulatokra. Részben emiatt is figyelemre méltó, hogy a kaposvári Csiky Gergely Színház éppen ezzel az előadással vendégeskedik majd szeptember 8-án a Vidéki Színházak Fesztiválján. Illetve arról se feledkezzünk meg, hogy itt egy olyan történetről van szó, amely amellett, hogy látványos és szórakoztató, komoly tradicionális értékekkel is bír, a hagyományok és népszokások életben tartására és továbbadására küldetéstudataként tekint.

Az előadás szereplői között találjuk Tóth Eleonórát (Sötét hölgy), Tóth Molnár Ildikót / Csonka Ibolyát (Anya), Hunyadkürti Györgyöt (Apa), György-Horváth Ilonát / Bognár Júlia Borbálát (Fehér kislány), Szabó Nikolettet / Mészáros Sárát (Zsuzsika), Benedek Dánielt (Kérő), Fándly Csabát (Kispapa), Szvetnyik Katát (Kismama) és Serf Egyedet (Pap, Vőfély). A produkció irodalmi munkatársa Szűcs Katalin Ágnes, jelmeztervező Cselényi Nóra, díszlettervezője Pintér Réka, világítástervezője Memlaur Imre. A zenéről Csíkvár Gábor, György-Horváth László, Sebesi Tamás, és Boldizsár Imre gondoskodik. Az Olt Tamás által írt és rendezett darab szeptember 8-i, budapesti előadására jegyek már kaphatók.

Kiemelt kép: Jelenet az előadásból (Fotó: kaposvári Csiky Gergely Színház)