Az erdőbényei kádártánc és a magyarországi bolgárkertészet hagyománya is felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Az UNESCO közgyűlése 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt, és Magyarország egyike volt azoknak a nemzeteknek, amelyek elsőként ismerték fel mindennek a fontosságát.
Kiss-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban tartott ünnepségen jelentette be, hogy 2025-ben két elemet vettek fel Szellemi Kulturális Örökség Jó Megőrzési Gyakorlatok Regiszterébe. Az egyik az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület keretében, a másik pedig a Néphagyomány-éltető Óvodapedagógusok Egyesületének gyakorlatában. Előbbi egyesület célja a magyar néptánc, népszokás és népi gyermekjáték hagyomány átörökítésével foglalkozó civil közösségek, pedagógusok, szakemberek munkájának segítése, összehangolása, a tehetségek fejlesztésének segítése. A Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesületének programjának célja az óvodás gyermekek harmonikus, örömteli fejlődésének elősegítése a népi hagyományok gazdag eszközrendszerének segítségével. A program arra ösztönzi az óvodapedagógusokat, hogy a Kárpát-medence-szerte ismert néphagyományok mellett fedezzék fel és alkalmazzák a helyi folklór elemeit is.
A jegyzékbe felvett erdőbényei kádártánc egy csak Erdőbénye községben előforduló mesterségtánc, amely a tokaj-hegyaljai borvidéken hordókat és egyéb szőlészeti-borászati, dongás faedényeket gyártó kádár mesterséghez kötődik. Szintén felkerült a jegyzékbe a magyarországi bolgárkertészet hagyománya: a speciális kisüzemi módszerekkel termelő kertészgazdaságokban alkalmazott komplex zöldségtermesztési rendszer technológiai alapja az organikus kertkultúra, amely bioenergia forrásként használja a szerves trágyát és a zöld hulladékot.
Kiemelt kép: Pillanatkép a szellemi kulturális örökség nemzetközi napján (Fotó: Kocsis Zoltán/MTI)
