A kék színé a főszerep a Szegedi Kortárs Balett készülő, Blue című, két részes előadásának egyik felvonásában.
Juronics Tamás Kossuth-díjas táncművész és koreográfus koncepciójában színnel jelöl embereket, akiket a színpadon más színű emberekkel hoz kapcsolatba. Az angol blue szó másik jelentése szomorúság, mely mutatja az alkotók reakcióját az őket körülvevő világ állapotára. Juronics Tamás, Czár Gergely és Kurucz Sándor közös alkotása tartalmi és formai szempontból is olyan kísérlet, amelyben az alkotók bármiféle értelmezéstől mentesen jelenítik meg a mai társadalom konfliktusait.
A kiinduló gondolatok kapcsán olyan helyzetek merültek fel az alkotókban, melyek a csoport és az egyén, vagy a több csoport különbségéből kialakuló összetűzéseket ábrázolják. Nem konkretizálnak, nem akarnak történetet megfogalmazni, vagy véleményt formálni, hanem szimplán a tánc absztrakciójával élve vetnek fel problémákat. Érzeteket, érzelmeket helyeznek színpadi szituációba, és ezek halmazából hozzák létre a táncjátékot, melynek során hol egymástól függetlenül koreografálnak, hol összebeszélve sok kis etűd egymásba kapcsolódó, vagy éppen önálló egységét rendezik össze.
A produkció december 4-i premierje a járványhelyzet miatt házi főpróbává alakult, a bemutató azonban nem marad el: a tervek szerint január végén megtartják.
Kiemelt kép: Blue (Fotó: Graziano Bongiovanni)
