Április 6-án debütál a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében a Duna Művészegyüttes legújabb, kétfelvonásos néptáncszínházi produkciója: a Székelykapu című előadás – melynek középpontjában a szimbólumokban gazdag kapu áll – a Müpa Fesztivál Színházában lesz látható.

„A székelykapu az ősi erő szimbóluma. Olyan szakrális jelentőségű építmény, mely hitük, reményük, Istenhez való tartozásuk jelképe, egyfajta kommunikációs csatorna ég és föld között. A székelykapu három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal. Faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok, melyek az univerzum energiájának lenyomatai is” – olvashatjuk a színlapon.

Az előadás első részében a székelyek eredetének táncos krónikáját kortárs elemekkel vegyített koreográfiákban, világzenére adják elő a táncművészek. Megjelennek többek között égi-földi eredetmondák, a Szent Anna-tó legendája, megidézik Dózsa György parasztfelkelését, Kőrösi Csoma Sándor keleti útját, a Siculicidiumot, avagy a mádéfalvi veszedelmet, valamint a csíksomlyói Babba Máriát, a Napba öltözött Boldogasszonyt is. A világzenei dallamok zeneszerzője ifj. Csoóri Sándor, a dallamok Bartók Béla gyűjtéseiből merítenek, megjelennek a népdaltípusok régi és új stílusai is. A székely népzenében folklorizálódott hangszereken, cimbalmon és harmonikán kívül zongora, nagybőgő, cselló, brácsa, hegedű és tárogató szólal meg. Különlegességként Okazaki Masato fűrészjátéka is színesíti az előadás hangzásvilágát.

A második rész egyfajta táncos barangolás lesz Székelyföldön, amelyben autentikus székely népzene szólal meg. Gyergyói, felcsíki, Felső-Maros menti, sóvidéki, kászoni, magyarói dallamokat játszik a Göncöl zenekar. A második felvonás zenei szerkesztője Pál István „Szalonna”, a műsor rendezője Juhász Zsolt.

A Székelykapu című produkció április 6-i bemutatója után további előadások április 7-én, majd május 28-án és 29-én láthatók.

Kiemelt kép: Jelenet a Székelykapu című előadásból (Fotó: Végh Tamás)