Számos színház vezetősége döntött úgy a fokozódó járványhelyzet miatt, hogy a következő hetekre felfüggeszti a munkát, nem kivétel ez alól az Örkény Színház sem. Azonban a teátrum társulata még az intézkedések előtt elkezdte próbálni A szecsuáni jó ember című produkciót, melyet Mácsai Pál állít színpadra. A szigorítások értelmében most egy rövid ideig nem lehetséges, hogy személyesen találkozzanak a színészek és az alkotók, a munka így egyelőre online formában folytatódik.

A darab Bertolt Brecht tollából származik, akit ma a 20. századi színház egyik legkiemelkedőbb alakjaként tartunk számon. A német drámaíró nevéhez olyan műfaji újítások kötődnek, melyek gyökeresen megváltoztatták és új szintre emelték az addigi színjátszást. Brecht első drámája, a Baal még a kor expresszionista stílusjegyeit viseli magán, de már megmutatkoznak benne a ma már jól ismert brechti jellemzők. Legsikeresebb műveit a második világháború hatására írta, ezeket a darabjait hazájában azonban betiltották. 1949-ben megalapította saját színházát, a Berliner Ensemble-t, amit feleségével együtt vezetett egészen a haláláig. A színház igazgatása és a rendezés mellett megírta a Kis organon a színház számára című átfogó színházelméleti tanulmányát, melyben összefoglalta nézeteit, és amely a mai napig irányadóként szolgál nem egy alkotó számára.

A szecsuani jólélek Brecht úgynevezett „harmadik korszakának” egyik színdarabja, melyben „elhagyva előző korszakainak lázadó túlzásait, átütő erővel fogalmazza meg gondolatait erkölcsről, tisztességről, ezek lehetőségeiről egy távoli világban, Szecsuan városában.” Az epikus színház alappillérének számító elidegenítő effektusok itt már nem törik meg olyan nagy gyakorisággal a dráma cselekményét, mint az író korábbi műveiben az jellemző volt, ugyanakkor Brecht ebben a darabjában sem váll meg teljesen ezektől a módszerektől. Itt is találkozhatunk songokkal, maszkhasználattal, és természetesen a távol-keleti helyszín is az elidegenítést szolgálja.

Mácsai Pál A szecsuáni jó ember próbáján (Fotó: Znamenák István)

A történet legelején a Fény Fiai küldetésre indulnak a Földre, ahol céljuk, hogy legalább egyetlen jó embert találjanak. Ez azonban sokkal nehezebb, mint ahogyan ők ezt először gondolták. Szinte már feladni készülnek a keresést, amikor találkoznak Vanggal, egy vízárussal. Megkérik, hogy szerezzen nekik valakinél szállást az éjszakára, hátha így mégiscsak rábukkannak egy “jólélekre”. Vang azonban hiába próbálkozik, senki nem hajlandó befogadni az idegeneket. Utoljára Sen Te, egy utcalány házánál tesz kísérletet, aki épp „fizető vendégeket” vár az éjszakakára. A lány végül mégis úgy dönt, hogy lemond az aznapi bevételről, és befogadja a Fény Fiait. Az istenek örömükben több mint ezer ezüst dollárt adnak Sen Te-nek a szolgálatért, aki a pénzből egy kis trafikot vesz, hogy új életet kezdhessen. Csakhogy a váratlan gazdagság sok bajt is hoz magával… „A szecsuáni jólélek hősnője, a segítőkész utcalány, Sen Te vagyonhoz jut, kapitalista lesz, és rá kell jönnie, hogy ha jót akar cselekedni, akkor ahhoz kíméletlennek is kell lennie.” – írja az előadás színlapja.

Az Örkény Színház előadását Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész és rendező, Mácsai Pál állítja színpadra Znamenák István, Csuja Imre, Ficza István, Gálffi László, Józsa Bettina, Pogány Judit, Tenki Réka, Dóra Béla, Csákányi Eszter, Epres Attila, Bíró Kriszta, Takács Nóra Diána Borsi-Balogh Máté, Jéger Zsombor, Kókai Tünde, Máthé Zsolt és Novkov Máté közreműködésével. A teátrum az előadás bemutatóját március 23-ára a tervezi, a járványügyi helyzet alakulásával ez az időpont azonban még változhat.

Kiemelt kép: Pillanatkép A szecsuáni jó ember próbájáról (Fotó: Znamenák István)