Jean-Baptiste Poquelin, vagy a mindenki által ismert nevén, Molière, a modern színházi komédia megteremtője. A 17. században élt francia drámaíró a műveiben görbe tükröt állított a társadalom elé, hétköznapi helyzeteken keresztül reflektált a mindenkit foglalkoztató problémákra. Nem félt kigúnyolni az előkelőségeket, és szatirikus hangvételű komédiái többségében elmarad a boldog vég. Legismertebb színművei közé tartozik A fösvény, A képzelt beteg, A nők iskolája és a szinte azonnal betiltott Tartuffe is. Ez utóbbiból készül májusban előadás a Nemzeti Színházban.

A Tartuffe-öt megjelenése évében, 1664-ben azonnal színpadra is vitték, ám nagyon hamar cenzúrázni kellett a király, XIV. Lajos körül odaadóan legyeskedő hívek felbuzdulása miatt. A befolyásos udvari emberek elérték, hogy az uralkodó betiltsa a darabot, az ugyanis pont azokat az embereket figurázta ki, akik mind mélyen vallásosnak mutatkoznak, a valóságban azonban álszent módon viselkednek. A komédia címe is sokat sejtető, a Tartuffe egy beszédes név, jelentése álszent, képmutató. Molière, a betiltásra válaszul egy évvel később megírta a Don Juan vagy a kőszobor lakomáját, melynek középpontjában egy ateista áll, aki vallásosnak mondja magát. A király ezt a művet is cenzúrázta, ám az írót és társulatát a kincstárból támogatta.

Pillanatkép a Tartuffe próbájáról (fotó: Eöri Szabó Zsolt)

A Tartuffe középpontjában a jómódú Orgon és családja, valamint a címszereplő Tartuffe, egy képmutató alak áll. Tartuffe egyre nagyobb befolyással bír a családtagok felett, és a helyzet már azzal fenyeget, hogy a férfi kiforgatja vagyonából Orgont és a lánya kezét is megszerzi. Hamarosan azonban mindenki átlát ármánykodásán – kivéve Orgont. Tartuffe bár az álszenteskedés mintapéldája, mégis megejtő és mélyen emberi tud lenni, hisz oly könnyen áldozatává válik mindenki. Egy-két jó szó, és a szélhámos iránti bizalom az elvakultságig fajul. De a család néhány tagja, cselszövést bevetve, mégis megpróbál rávilágítani arra, kicsoda is valójában ez a puszta jószándékból befogadott ember – áll a színlapon.

Az előadás rendezője a grúz színházi alkotó, David Doiasvili, aki a Szentivánéji álom és a Cyrano után most dolgozik harmadik alkalommal a Nemzeti társulatával. A címszerepben Trill Zsolt lép a közönség elé, míg a családfőt Horváth Lajos Ottó alakítja. Kettejüknek nem ez lesz az idei első közös munkája, ugyanis az évad első bemutatójában, a Caligula helytartójában parádés szellemi párharcot vívnak előadásról előadásra. A Tartuffe premierje május 10-én este lesz a Nemzeti Színházban.

Szereplők: Horváth Lajos Ottó (Orgon), Ács Eszter (Elmira, Orgon felesége), Szabó Sebestyén László (Damis, Orgon fia), Barta Ágnes (Mariane, Orgon lánya), Berettyán Sándor (Valér, Mariane szerelmese), Szarvas József (Cléante, Orgon sógora), Trill Zsolt (Tartuffe, szenteskedő), Szűcs Nelli (Dorine, Mariane társalkodónője)
Alkotók: Bánki Róza (jelmeztervező), Kozma András (dramaturg), Herpai Rita (rendezőasszisztens), David Doiasvili (díszlettervező és rendező)
Bemutató: 2019. május 10. (Nemzeti Színház, Nagyszínpad)

Kiemelt kép: Pillanatkép a Tartuffe próbájáról (fotó: Eöri Szabó Zsolt)