Törőcsik Mari 85 éves

Ma ünnepli 85. születésnapját Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Törőcsik Mari (született: Törőcsik Marián) 1935. november 23-án, a Heves megyei Pély községben látta meg a napvilágot, pedagógus szülők gyermekeként. Törőcsik 15 éves koráig Pélyen nevelkedett, ezekre az időkre mindig is örömmel emlékezett vissza. Legnagyobb élményei között szerepel az óriási kertben elköltött uzsonnák, a mezítlábas fáramászások, a téli lovas szánkázások, édesanyja különleges kalapjai és cipői. A háború idején, kisgyermekként, a lábát kis híján eltalálta egy lövedék, amikor a bunkerből előbújva megcsodálta a Pély felett elszálló repülőgépeket. Már gyermekként nagy vágya volt, hogy híres színésznő legyen, nagyapja ugyanis egy kis mozit üzemeltetett, így akkoriban sok filmet látott. Középiskolai tanulmányait az egri Szent Orsolya-rend iskolájában és az angolkisasszonyok bentlakásos intézetében, a Sancta Maria Általános Iskola és Leánygimnáziumban kezdte meg. Az államosításkor, az apácarendek feloszlatásakor azonban az intézmény megszűnt, ezért a budapesti Alkotmány utcai közgazdasági gimnáziumba iratkozott be, ahol jelesre érettségizett.

1954 és 1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke volt, tanulmányait operett szakon kezdte meg. A születésekor kapott Törőcsik Marián helyett ekkor már a Törőcsik Mariann nevet használta, de Fábri Zoltán kérésére és Krencsey Marianne javaslatára Mari lett, hogy a nézők könnyebben megjegyezzék a nevét és hogy ne keverjék őket össze. Más forrás szerint a „Mari” művésznevet Hegyi Barnabás, a Körhinta operatőre javasolta, Jászai Marira hivatkozva. 1958 és 1979 között a budapesti Nemzeti Színházban játszott, színházi kiugrására 1968-ig kellett várni. Ekkor mutatta be a Katona József Színház Zorin Varsói melódia című darabját. A kétszemélyes játékot Iglódi István rendezte, a játszótárs Sztankay István volt. Emellett olyan előadásokban is láthatta a közönség (természetesen a teljesség igénye nélkül), mint a Vízkereszt, vagy amit akartok (Viola, Mária), a Rómeó és Júlia (Dajka), a Lear király (Cordelia), a Téli rege (Hermione), a Csongor és Tünde (Tünde), az Úri muri (Rozika), a Peer Gynt (Solvejg), a Háború és béke (Natasa), az Iván, a rettentő (Zinajda Mihajlovna), A szecsuáni jó lélek (Sen Te / Sui Ta), a Kurázsi mama (címszerep), a Koldusopera (Celia), A régi nyár (Mária), a Macskajáték (Egérke), Az oroszlán télen (Királyné), a Magyar Elektra (Elektra), az Üvegfigurák (Anna), a Száz év magány (Ursula), A falu rossza (özv. Feledi Gáspárné), a Brand (Gerd), A szarvassá változott fiú vagy a Galileli élete (73 éves Galilei).

Színházi szerepei mellett a magyar filmjátszás egyik kiemelkedő és meghatározó alakjává is vált. Első főszerepét egészen fiatalon, 1956-ban kapta meg a Körhinta című filmben, amelyet ugyanebben az évben Arany Pálma-díjra is jelöltek. Az elmúlt több mint hat évtizedben olyan alkotásokban láthatta a közönség, mint például az Édes Anna (1958), a Szent Péter esernyője (1958), a Két emelet a boldogság (1960), a Légy jó mindhalálig (1960), A Pál utcai fiúk (1969), a Szerelem (1970), A szegény Dzsoni és Árnika (1983), a Szamárköhögés (1987), a Csapd le csacsi! (1992), A napfény íze (1999), az Eszter hagyatéka (2008), a Kossuthkifli (2014) vagy az Aurora Borealis – Északi fény (2017). 1976-ban a Déryné hol van? című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a Cannes-i fesztiválon. A film hazánkban nem lett sikeres, de az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban és Franciaországban, ahol Mrs. Dery Where Are You? címmel vetítették, Mari Törőcsikként még ma is emlékeznek rá. A filmet a 2013 decemberében elhunyt férje, Maár Gyula rendezte.

Az 1979/80-as évadban a győri Kisfaludy Színház (ma: Győri Nemzeti Színház) művészeti vezetőjeként dolgozott. Ezt követően, 1980 és 1990 között a Mafilm színtársulatának, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színháznak a tagja volt. 1989 és 1992 között a Magyar Színészkamara elnöke, 1993–94-ben pedig a Thália Színház igazgatója volt. Ebben az időben több alkalommal is vendégszerepelt a budapesti Katona József Színházban, olyan darabokban láthatta a közönség, mint a Három lány kékben (Fjodorovna), a Csirkefej (Vénasszony), a Cseresznyéskert (Ranyevszkaja), a Szent György és a sárkány (Inganga) vagy az Előtte-utána. 2002 óta újra a Nemzeti Színház tagja.

Első házassága – amelyre csak adminisztrációs okokból került sor – csupán három hétig tartott. Második férje Bodrogi Gyula (1955–1964), harmadik Maár Gyula rendező (1972–2013) volt, ebből a házasságból született meg gyermekük, Teréz 1973-ban. Az 1970-es években egy vietnámi kisfiút fogadtak örökbe, és neveltek. A Son névre hallgató fiú később visszatért Vietnámba.

2008. október 14-én délelőtt egy kórházi rutinvizsgálat közben összeomlott a vérkeringése, szíve pedig megállt, kómába esett. A szívműködését sikerült újraindítani, majd azonnal átszállították a Kútvölgyi úti kórházba, ahol napokig küzdöttek az életéért. Az általános orvosi vélemény ellenére, csodával határos módon tudata, emlékezőképessége, mozgásképessége visszatért, emberfeletti akarat- és életerővel gyógyulni kezdett. A 2009-es Filmszemle megnyitóján ekként nyilatkozott: „Nagyon messziről jövök. De visszajöttem!”. 2018 januárjában térhetett haza velemi otthonába, 2020 novemberében – hosszan tartó betegségére hivatkozva – végleg felhagyott a színészettel, kijelentette, hogy többé nem áll színpadra.

Törőcsik Mari a magyar kulturális élet legtöbbet díjazott művésze. 1964-ben és 1969-ben megkapta a Jászai Mari-díjat, 1971-ben érdemes művésszé, 1977-ben kiváló művésszé választották, 1973-ban és 1999-ben Kossuth-díjjal, 2019-ben Kossuth-nagydíjjal tüntették ki. Emellett fontosabb elismerései között szerepel a Balázs Béla-díj (1959), a Farkas–Ratkó-díj (1960), a Karlovy Vary: Legjobb női alakítás díja (1972), a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja (1976), a Pro arte-díj (1981), a Magyar Művészetért díj (1989), a Déryné-díj (1993), a Salernói 50. Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja (1997), a Madridi Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja (1997), a Súgó Csiga díj (2002), a Prima díj (2003), az Európa-díj (2004), a Hazám-díj (2006), a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíja (2017), a Magyar Toleranciadíj (2020). 1995-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 1997-ben a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagjává vált, 2000-ben a Nemzet Színészévé választották, 2014-ben a Nemzet Művésze lett. 2005-ben Budapest és Pély, 2016-ban Újbuda, 2018-ban Velem, 2019-ben Vas megye díszpolgára lett. 1971-ben Sorrentóban, 1978-ban a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon, 1994-ben a Magyar Filmszemlén, 1998-ban a Trencsén-Tepplitzi Nemzetközi Art Filmfesztiválon, 2011-ben a Színházi Kritikusok Céhétől életműdíjat kapott. 2017-ben a Forbes őt választotta a 4. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.

Kiemelt kép: Törőcsik Mari (fotó: Eöri Szabó Zsolt)