„Mindegy, hogy fiatal szerelmesként, szülőként vagy bölcs idős emberként találkozunk újra a művel, mindig magával ragad. Szinetár Miklós rendezését áthatja az opera gazdag szimbólumrendszere, és a végén felragyog a Nap….”

Október 3-án, 22 óra 10 perckor az M5 csatornán lesz megtekinthető Mozart Varázsfuvolája. A „német opera” alcímmel ellátott mű ősbemutatója 1791. szeptember 30-án Bécsben zajlott az opera szövegírója, Emanuel Schikaneder színházában, a Freihaustheaterben. Schikaneder maga játszotta Papagenót, az Éj Királynőjét pedig Mozart sógornője, Josepha Hofer alakította. A szövegkönyv alapjául August Jacob Liebeskind: Lulu avagy a varázsfuvola (Lulu oder die Zauberflöte) című meséje szolgált.

A librettó első magyar fordítását Csokonai Vitéz Mihály diáktársaival készítette, Boszorkánysíp címmel. Élete végéig dolgozott rajta, de nem tudta befejezni. Magyarországon eleinte csak német színpadon adták elő az operát: Budán 1793. február 17-én, Pesten 24-én. A darab nagyon sokrétű, minden korosztály számára tartogat mondanivalót. A tízéves gyerekek elsősorban a bájos mesét és a fülbemászó dallamokat élvezik, de a korabeli felnőtt közönség a titokzatos szabadkőműves gondolkodással is szembesült az előadáson. Az opera bonyolultabb a korabeli daljátékoknál, különösen abban, hogy az Éj Királynőjét először „jó tündérnek“ látjuk, aki Taminot és Papagenót varázshatalmú hangszerekkel (varázsfuvola, harangjáték) látja el, s csak később derül ki, hogy a Jó és a Bölcsesség ellenfele. Ezt az átlényegülést egyesek ellentmondásnak tekintették, szerintük az opera szövegének első részét Schikaneder írta, a nagyobb, második rész pedig teljes egészében Metzler (jótollú bécsi diák, akit Schikaneder szerződtetett) műve attól a töréstől kezdve, ahonnan az Éj királynőjéből gyűlölködő démon, míg az addig negatív figurának számító Sarastróból jóságos, bölcs humanista pap lesz.

Szinetár Miklós rendezésében Taminót Pataky Dániel, Paminát Rost Andrea, az Éj királynőjét Tetiana Zhuravel énekli. A további szerepekben Cser Krisztián (Sarastro), Fodor Beatrix (Első hölgy), Balga Gabriella (Második hölgy), Wiedemann Bernadett (3. hölgy), Haja Zsolt (Papageno), Nagy Zsófia (Papagena) és Szerekován János (Monostatos) lesz látható-hallható Káli Gábor vezényletével. Az előadás díszletét Horgas Péter, jelmezeit Velich Rita tervezte, a koreográfia Nádasdy András munkája.

Kiemelt kép: Jelenet a Varázsfuvola című előadásból (fotó: Magyar Állami Operaház)