Tegnap ünnepélyes gála keretében vehette át két táncművész, Farkas Zoltán Batyu és Tóth Ildikó Fecske azt a dokumentumot, amely igazolja, hogy a csárdás tánc hagyományát az UNESCO felvette az emberiség szellemi kulturális öröksége reprezentatív listájára. A Hagyományok Házában tartott rendezvényen az intézmény főigazgatója, Both Miklós kiemelte, hogy az elismerés fontos eleme a nemzetközi jelenlét.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO tavaly decemberben a világszervezetnek a paraguayi fővárosban, Asunciónban tartott ülésszakán vette fel a csárdást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. A 18. századi katonai toborzások során kialakult csárdás tánc különböző verzióit a mai napig táncolják a magyar nyelvterületen – Magyarország nagy részén, Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban. Minden egyes tájegység kialakította a sajátosan rá jellemző verziót, a páros változat és a körcsárdás pedig szerves része a magyarlakta területek lakodalmainak, báljainak. A magyarországi táncházmozgalom hatására a hetvenes évektől felelevenített csárdáshagyomány országszerte különleges helyet foglal el a közösségi alkalmakon és a táncegyüttesek repertoárjában.

Both Miklós az ünnepségen arról beszélt, hogy a nemzetközi elismerést sokéves munka készítette elő, amelynek keretében az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának javaslatára a csárdás tánc élő hagyománya 2019-ben felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. Ezt a dokumentációt a Hagyományok Háza szakemberei dolgozták ki.

A csárdással együtt immár nyolc szellemi kulturális örökséggel és két jó megőrzési modellel rendelkezik Magyarország az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség 2003-as egyezményéhez kapcsolódó nemzetközi listáin. „Szellemi kulturális örökség a csárdás mellett a magyar solymászat, a matyó népművészet, a kékfestés, a lipicai lótenyésztés és az üvegművesség is. Ezek együtt hirdetik a magyarországi közösségi kultúra sokszínűségét, életerejét” – fogalmazott erről Csonka-Takács Eszter, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség igazgatóságának vezetője.

„A csárdás mögött mindig emberek vannak, a táncokban az életük, lelkiségük, hovatartozásuk tükröződik. Külön köszönet illeti Martin György néprajzkutatót és csapatát. Az ötvenes évektől végzett kutatómunkájukkal ők tették lehetővé a következő generációk számára, hogy mi ezeket a táncokat megtanulhassuk” – hangsúlyozta Farkas Zoltán Batyu a dokumentum átvételekor. A tegnapi ünnepélyes eseményen rajta és Tóth Ildikó Fecskén kívül fellépett a tordasi Pilikék Gyermek Néptáncegyüttes, a nagyecsedi Rákóczi Kovács Gusztáv Hagyományőrző Együttes, a Magyar Állami Népi Együttes, zenélt a Magyar Állami Népi Együttes zenekara.

Kiemelt kép: Csárdást járó táncosok (Fotó: lelepo.hu)