Ettől az évadtól a Vígszínház társulatát erősíti Orbán Levente. A csíkszeredai születésű színész pályája kalandosan indult, hiszen szobrász és reklámgrafika szakon is tanult, mígnem egy sérülés és a véletlen a színészi pálya felé sodorta. Kolozsváron tanulta a színészmesterséget, majd az egyetem után rögtön a kézdivásárhelyi színházhoz szerződött, ahonnan egy mozgásszínházi társulathoz, az M-stúdióhoz került. Hét év után azonban váltott, és nem is akármekkorát, ugyanis Budapestre költözött és az ország egyik legnépszerűbb teátrumának, a Vígszínháznak lett a tagja. Orbán Leventét kérdeztük.
Szobrász és reklámgrafika szakon is tanultál mielőtt a színészetre váltottál. Egyértelmű volt, hogy a művészet területén maradsz?
Ez nem is volt kérdés. A szobrász szakot azért kellett otthagynom, mert megsérült a jobb kezem és így nem tudtam ezt csinálni.
Orbán Levente (b) az II. Richárdban (fotó: Juhász Éva)
Mondhatjuk, hogy véletlenül lettél színész? Ha az az ismerősöd, akit említettél egy korábbi interjúban, nem szól arról, hogy statisztákat keresnek az István, a királyba, akkor lehet hogy nem is váltottál volna?
Ha nem hallok erről a lehetőségről, a reklámgrafikáról akkor is váltottam volna. Nagyon hamar ráébredtem arra, hogy nem szeretném a fél életem egy számítógép előtt görnyedve tölteni. Elgondolkoztam a hagyományos grafikán, mert mindig is szerettem festeni, rajzolni, agyagot gyúrni… de közbejött ez a statisztálás és színésznek álltam.
Az egyetem elvégzése után vidékre szerződtél, majd egy alternatív társulathoz. Ezek tudatos döntések vagy útkeresések voltak?
Először a kézdivásárhelyi színházhoz szerződtem, mert csendes környezetre vágytam, ez teljesen tudatos volt. Innen kerültem az M-stúdióhoz, egy mozgásszínházi csapathoz és mondhatjuk, hogy ez a váltás még engem is váratlanul ért. A sport és a mozgás persze mindig is része volt az életemnek, a tánc viszont már nem igazán, de megtaláltam magamban a táncost és megszerettem ezt a műfajt is.
Orbán Levente és Bach Kata az Anna Kareninában (fotó: Juhász Éva)
Hosszú ideig, hét évig voltál az M-stúdió tagja. Minden tekintetben éles váltás innen nézve a Vígszínház. Mi volt a fő érv a váltás mellett?
Méreteiben és tempójában is más, fel kell zárkóznom. A fő érv az volt, hogy Enikő (Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója – a szerk.) megkeresett, hogy volna-e kedvem csatlakozni a társulathoz. Ha én kopogtattam volna nála és rábólint egy szerepszerződésre, már az is hatalmas dolog lett volna, de így hogy ő hívott, ez nagy megtiszteltetés.
Borzasztóan örültem ennek, de kicsit azért át kellett gondolni, hogyan is lesz ezután. Végül ideköltöztem Budapestre és azt érzem, hogy jól döntöttem. A társulat is jól fogadott. Még sok közös munka kell ahhoz, hogy mindenkivel igazán közvetlen viszonyba kerüljek, de jól érzem magam ebben a helyzetben is.
Túl vagy az első bemutatódon, az Anna Kareninán, amelyben a férfi főszereplőt alakítod és most mutattátok be a II. Richárdot. Intenzív időszak lehetett.
Az Anna Karenina miatt kicsit be voltam feszülve, de szerencsére mindenki nagyon türelmes volt velem. A próbafolyamat is rendkívül kiegyensúlyozott volt, a rendező tudta, hogy mit akar megmutatni a színpadon, mit vár el tőlünk és remekül osztotta be az időt. A II. Richárdban egy kicsit nehezebben születtek meg a szerepek, de azt gondolom, hogy Shakespeare-t nem csak játszani, hanem rendezni is nehéz. Ez pedig egy klasszikus értelemzés lett mai ábrázolással.
Orbán Levente az II. Richárdban (fotó: Juhász Éva)
Milyen a közös munka Tompa Gáborral? Dolgoztatok már korábban, esetleg tanított téged az egyetemen?
Most találkoztunk először. Amikor én elkezdtem az egyetemet Kolozsváron, akkor ő már nem tanított az iskolában.
Mennyire tervezel előre? Egy nagyvárosban, Magyarországon képzeled el magad a következő két-három évben?
Nem tervezek, most tanulni és tapasztalni akarok, és azt hiszem, hogy ehhez a legjobb helyen vagyok. Vágyaim vannak inkább, például,hogy kipróbálhassam magam zenés műfajban is, de nagy, hosszútávú terveim nincsenek. Azt tudom, hogy januárban az M-stúdióval Újvidéken fogunk turnézni és játszom azokat itt a Vígben, amiket most bemutattunk.
Jasinka Ádám írása
Kiemelt kép: Orbán Levente az Anna Kareninában (fotó: Juhász Éva)
