Lélekbe mélyedő piszkavas… – Kritika a Leenane szépéről (Miskolci Nemzeti Színház)
Önmagukba zárt, meg nem értett életek küzdelme - a nem is biztos, hogy létező - valamiféle “jobb” irányába. Vagy legalábbis
Önmagukba zárt, meg nem értett életek küzdelme - a nem is biztos, hogy létező - valamiféle “jobb” irányába. Vagy legalábbis
"Kezdődik!" - üvöltötte lelkesen Eszenyi Enikő egy bizonyos Janet Shirley nevű karakter jelmezébe bújva még 1989-ben, az Anthony Burgess azonos
Még 2020 legelső hónapjában látott napvilágot a hír, hogy a budai Várban elveszettnek hitt leletekre bukkantak a szakemberek. A kidolgozási
Amikor az Operettszínházban elkezdték próbálni annak idején az István, a király rockoperát, akkor Székely Kriszta rendező leszögezte: sem a keresztény,
A Cabaret musicalben van egy karakter, a konferanszié, aki a kibontakozó történetnek afféle fura, és a hagyományostól mindenképpen eltérő működésű
A Margitszigeti Színházban idén nyáron olyan gálaestre került sor, amelyen a hazánkban is népszerű amerikai zeneszerző, Frank Wildhorn személyesen is
Magát német örökösnőnek hazudva több százezer dollárt csalt ki bankoktól Anna Sorokin, a szabadulása után pedig százezres követőtábora lett az
„Nem felejtenek el, ugye? Ígérjék meg!” Ezek voltak Judy Garland utolsó mondatai a halála előtti hónapok történéseit rekonstruáló filmben, aminek
Simon Péternek, a háború borzalmai nyomán emberkerülővé vált karmesternek érzelmi gátjait lassan lebontják a birtokára tévedt, saját otthonuktól elszakított gyermekek,
„Megkérdezték tőlem, hogy szeretnék-e tovább élni az emberek emlékezetében, de én tulajdonképpen a saját nappalimban szeretnék tovább élni.” Ezzel a
