Szikora János 70 éves

Ma ünnepli 70. születésnapját Szikora János, Jászai Mari-díjas rendező, színész, érdemes művész, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója.

Szikora János Budapesten, 1950. október 9-én született Szikora János és Burghardt Malvin gyermekeként. Általános iskolai tanulmányait a II. kerületi Marczibányi téri iskolában végezte el, érettségijét a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban tette le. Érettségi után a Színházművészeti Főiskola színész tanszakára jelentkezett, de nem vették fel. Ekkor „pályát módosított” és az ELTE Állam és Jogtudományi Karán folytatta tanulmányait. Egyetemi évei alatt avantgárd színházi csoportot szervezett BROBO néven. E kísérleti színházi csoportban amatőr színészek, költők (Szkárosi Endre), zenészek, zeneszerzők (Borsodi László, Márta István) és amatőr színészek dolgoztak. Performance jellegű előadásaikat budapesti művelődési házakban, képzőművészek műtermeiben, pincékben tartották, majd több nyáron át visszatérő vendégei voltak Galántai György balatonboglári Kápolnájának.

Az egyetem elvégzése után újabb pályamódosításként nem jogászként próbált elhelyezkedni, hanem jelentkezett a Színház és Filmművészeti Főiskola színházrendező tanszakára, ahová 1975-ben fel is vették. Osztályvezető tanárai Békés András és Lengyel György voltak, de tanította Petrovics Emil, Nádasdy Kálmán, Elbert János és Osztovics Levente is. Főiskolásként rendezte meg T. Tózewicz Kafka adaptációját Az éhezőművész elmegy címmel. Jelentősebb vizsgarendezése volt még Csokonai Varázsfuvola szövegkönyv fordítása a Boszorkánysíp. 1979-ben végzett, diplomarendezése saját adaptációjában Kafka A per című regénye volt.

Ha van rendező, aki az ország – kis túlzással – összes vidéki színházát bejárta, Szikora János bizonyára közéjük tartozik. A Főiskola elvégzését követően, az 1979/80-as évadban a Pécsi Nemzeti Színház, 1980 és 1982 között a Győri Nemzeti Színház, 1983 és 1984 között a Miskolci Nemzeti Színház rendezője volt, az 1985/86-os szezonban az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatójaként dolgozott. Ezután, 1986 és 1993 között a Vígszínház rendezője, valamint a szolnoki Szigligeti Színház vendégrendezője volt. 1993-ban egy évad erejéig visszatért Pécsre, a teátrum Kamaraszínházának művészeti vezetőjeként. 1995-től a Magyar Színházrendezői Testület elnöke, 1995 és 1996 között szabadúszóként tevékenykedett. 1996 és 1999 között a Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetője volt. 2002. március 15-én az általa rendezett Az ember tragédiájával nyitotta meg kapuit az új Nemzeti Színház. 2003 és 2007 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, 2009 és 2012 között az Új Színház művészeti vezetője volt. 2012-ben Székesfehérvár megyei jogú város közgyűlése a Vörösmarty Színház igazgatójává választotta 5 évre. A posztra 2017-ben is sikeresen pályázott, jelenlegi megbízatása 2022. július 31-ig szól.

Rendezéseinek száma meghaladja a százat, prózai és zenés darabokat (musicaleket, operákat) egyaránt színpadra állított. Olyan előadásokat álmodott színre eddig, mint A tenger asszonya, a Hamlet, a Romeo és Júlia, A Karamazov testvérek, a Furcsa pár, a Csongor és Tünde, a Jézus Krisztus Szupersztár, a Veszedelmes viszonyok, Az ügynök halála, A vágy villamosa, az Éjjeli menedékhely, a Salome, A kék madár, a Carmen, Az egérfogó, a Varázsfuvola, a IV. Henrik, a Lila ákác, A Mester és Margarita, a Cyrano de Bergerac, a Koldusopera, a Háry János, a Don Giovanni, a Nabucco, a Vízkereszt, vagy amit akartok, a Pillantás a hídról, az Amadeus, A miniszter félrelép, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, A rózsa neve, Az eltűnt idő nyomában, a Bánk bán (opera), a Traviata, a Szentivánéji álom, az István, a király, a Vörös és fekete, az Édentől keletre, a Tizenegy perc, A kétfejű fenevad, A varázshegy, az Abigél, a Black Comedy, A bolygó hollandi, a My fair lady, az Augusztus Oklahomában, a Liliom, a Három nővér, az 56 csepp vér, a Perelj, Uram!, a Kafka a tengerparton, a Játék a kastélyban.

Az ő nevéhez köthető a Székesfehérváron évek óta megrendezésre kerülő Koronázási Szertartásjátékok, valamint Az ember tragédiájának különleges feldolgozásának ötlete, miszerint az eredeti művet a Vörösmarty Színház négy rendezője (Bagó Bertalan, Horváth Csaba, Hargitai Iván és Szikora János) egymás között felosztva álmodja színre a saját koncepciója alapján. Ennek folytatásaként kerül ősszel bemutatásra Az ember tragédiája 2., melyben ugyanez a négy rendező állítja színpadra a négy kortárs drámaíró (Darvasi László, Márton László, Tasnádi István és Závada Pál) által megírt második részt.

1988-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1990-ben elnyerte a veszprémi tv-találkozó drámai fődíját, 1992-ben pedig a bogotái film- és tv-fesztivál különdíját. 1997-ben megkapta A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2004-ben Nádasdy Kálmán-díjjal, 2014-ben Vámos László-díjjal jutalmazták. 2016-ban érdemes művésszé választották, 2018-ban pedig elnyerte A Magyar Érdemrend tisztikeresztjét.

Kiemelt kép: Szikora János (fotó: Vörösmarty Színház)