Szerb Antal méltán közismert és kedvelt regényének színpadi adaptációjával indítja a 2022-es évet a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A január 8-án debütáló Utas és holdvilág című előadást Botond Nagy rendezi, aki a szövegkönyvet Kali Ágnessel közösen jegyzi.

Tompa Gábor, a teátrum igazgatója a produkció sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy szerinte Szerb Antal regénye a kaland, a miszticizmus és a pszichodráma keveréke. Nemcsak a főhősök olaszországi utazása, hanem belső utazás is, szabadulás a jelenből az emlékek világába. Ehhez kapcsolódóan Botond Nagy, az előadás rendezője mesélt a regényhez való viszonyáról: „Ez egy olyan mű, amivel nyitottabb lehettem, ami sebezhetőbbé, érzelmesebbé tett, és amivel valamiféle távolságot tartottam. Ez volt az első alkalom, hogy nem csak rendezőként volt lehetőségem dolgozni egy előadáson, az adaptáción is együtt dolgoztunk Kali Ágnes dramaturggal. Szerb Antal jelenléte nagyon fontos, ez egy olyan szöveg, egy olyan mű, amivel alkotóként óvatosan kell bánni”. A produkció próbafolyamatára még 2021-ben, a lezárások alatt került sor, ehhez kapcsolódóan Nagy megjegyezte, hogy izgalmas ennyi idő elteltével újra visszatérni az előadáshoz, amely még mindig képes változni, és kíváncsian várja, hogy a kolozsvári közönség hogyan fogadja a darabot.

Pillanatkép az Utas és holdvilág sajtótájékoztatójáról (Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház)

Az előadás főszereplőjét, a Mihály figuráját alakító Bodolai Balázs így vallott a szerephez fűződő kapcsolatáról: „Ez a szerep egy nagyon markáns találkozás volt számomra, hiszen egy olyan karaktert fedeztem fel, aki nem feltétlenül pozitív. Mihály olyan ember, aki valahogy nem tud elszakadni a múltjától, vagyis nem tud a jelenben élni. Valami folyamatosan a múltban tartja, ezért a nosztalgia negatív dologként jelenik meg; nem olyan, ami jelenbeli problémákat okoz, hanem ami fájdalommal jár. Maga a nosztalgia szó is a nosztos és algosz görög szavakból származik, azaz múlt és fájdalom. A fájdalmat az okozza, hogy a múlt már nincs többé, de van egy vágyakozás valami után, ami már nem létezik. Ennek pedig természetesen nagyon nagy ára van. Az ár az, hogy nem lehetsz a jelenben mindaddig, amíg nem tudsz elszakadni a múltadtól. Így a regény bizonyos értelemben egy kudarccal kezdődik. A főszereplő kudarca, hogy a jelenben elindul egy olyan útra, amelyet ő választott, de amelyben nem tud részt venni, ezért befelé és a múlt felé fordul, és ez a kudarc egy másik utat indít el”.

Az előadás díszlet- és jelmezterveit Irina Moscu készítette, a szövegkönyvet Botond Nagy és Kali Ágnes dramaturg közösen jegyzi, a zenét Boros Csaba szerezte. Az említett Bodolai Balázs mellett a további szerepekben Pethő Anikó, Váta Lóránd, Tőtszegi Zsuzsa, Szűcs Ervin, Viola Gábor, Dimény Áron, Albert Csilla, Kiss Tamás és Bács Miklós lesz látható.

Kiemelt kép: Jelenet az Utas és holdvilágból (Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház)