Katalógussal és különleges kiállítással ünnepli a Grafikai gyűjtemény százötven éves jubileumát és a múzeum újranyitását a kulturális intézmény: a kamarakiállítás bemutatja  a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiben őrzött legszebb rajzokat és grafikákat.

Az Esterházy-gyűjtemény másfél évszázaddal ezelőtt került a magyar állam tulajdonába. A hercegi család a 18. század második felében létrehozott kollekciója más, korábban alapított gyűjteményeket is magába olvasztott, így az eladás pillanatában a festmények mellett 3535 rajzot és 51 301 metszetet számlált.  Az elmúlt százötven év alatt ez a szám megduplázódott, ami részben a nagylelkű adományozóknak, részben a múzeumi szakembereknek, intézményvezetőknek köszönhető.

A Michelangelo-teremben június 4-étől  augusztus 15-ig  a gyűjtemény legérzékenyebb rajzait és grafikáit láthatják az érdeklődők. A tárlaton és a mellé megjelent katalógusban a gyűjtemény történelmi korokon átívelő alakulása áll a középpontban: a 18. században a régi nagymesterek papírmunkáinak megvásárlásával kezdődik az alkotások története, ezt követően a múlt század elejének modern rajzai és grafikái kerültek a gyűjteménybe, ez után a kollekció egyre csak bővült a  20. század második felétől napjainkig. Így olyan kortárs alkotók művei is kiállításra kerültek most, mint Vera Molnar, Drodzik Orshi és Maurer Dóra.

A kortársak mellett olyan jelentős művészek egy-egy kivételes munkájával is találkozhatunk, mint Dürer, Raffaello, Rembrandt, Rubens, Goya, Barabás Miklós, Delacroix, Munkácsy Mihály, Cézanne, Schiele, Rippl-Rónai és Vajda Lajos. Megtekinthetjük Pablo Picasso egyik első grafikáját, Leonardo da Vinci tanulmányrajzát, Van Gogh tollrajzát és Joan Miró egy kolorisztikus, mégis szorongással átitatott művét.

A kurátori munka azt a kérdést is feszegeti, vajon pontosan melyik alkotások tartoznak a képzőművészet grafikai ágába. A százötven éves jubileum alkalmából Maurer Dóra egy izgalmas pigmentnyomat-sorozatot ajándékozott a múzeumnak. Az alkotás nagyon intim hangulatot idéz: a művésznő tizenhárom napon át minden reggel fotóval dokumentálta felkelésének nyomait a matracon. „Ezek a lepedővonalak, a gyűrődésnyomok, a testmozgás nyomai szintén rajzok” – vallja 2016-ban készült művéről, amit most először ezen a kiállításon láthat a nagyközönség.

Az időszaki kiállítás szerdától vasárnapig 10 órától 17 óra 30 percig látogatható. Lehetőség van részt venni egy rendkívül informatív egyórás tárlatvezetésen is, amelyről ide kattintva tájékozódhatnak az érdeklődök.A kiállítás anyagát Bódi Kinga és Bodor Kata művészettörténészek válogatták.

Kiemelt kép:  Henri de Toulouse-Lautrec: Ülő bohóc, Mademoiselle Cha-U-Kao (Fotó: Szépművészeti Múzeum)