Február 18-án mutatják be Szabó K. István rendezésében a Karamazov testvéreket a kaposvári Csiky Gergely Színházban.
A szülők és gyermekeik közti konfliktusok már egyetemes drámairodalmunk kezdetekor, az ókori görög drámaírók alkotásaiban is központi kérdéssé nőttek. Gondoljunk csak Szophoklész Antigonéjában Kreónnak és fiának, Haimónnak, utóbbi öngyilkosságával végződő vitájára; Euripidész Elektrájában az anyagyilkos Oresztészre; vagy éppen szintén Szophoklésztől, az Oidipusz királyban a címszereplő akaratlanul elkövetett apagyilkosságára. A téma végighúzódik hosszú évszázadok alkotásain, nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb orosz író, a tavaly 200 éve született Dosztojevszkij legösszetettebb művének is az alapját képezi. A dráma eseménydús történetének középpontjában ugyanis szintén egy apa és fiai közötti konfliktus áll, ami odáig fajul, hogy az apát, Fjodor Pavlovics Karamozovot (Szalma Tamás) éjjel megölik. A tettes személyét egy darabig homály fedi, mindaddig, amíg a gyanú Karamozov három mellőzött fiára, Dmitrijre (Mészáros Tibor), Ivanra (Fándly Csaba) és Aljosára (Törő Gergely Zsolt) terelődik.Vajon ki lehet a gyilkos? Amennyiben valóban ők követték el a szörnyűséget, ki lehet valóban a vétkes, és ki az, aki cinkosan néma? És, ha ki is derül a kegyetlen tettes személye, igazolható-e végső lépése, ami a brutális, és fájón érzéketlen apa iránti elhatározásból tett? Dosztojevszkij műve krimiket meghazudtoló feszült izgalmával, a legtisztább erkölcs és a legalantasabb galádság, az isteni rend és az ördögi fertő, a szellemi fejlődésben hívő és a kiégett értelmiség, valamint a megértés és a nihilista elutasítás sistergő összecsapását, és egyben mélyen elgondolkodtató filozófiáját kutatja.
A további szerepekben Benedek Dánielt (Szmergyakov), Verebes Istvánt (Sztarec), Hunyadkürti Györgyöt (Inkvizítor), Nyári Szilviát (Ördög), Szvetnyik Katát (Grusenyka Szvetlova) és Varga Zsuzsát (Katyerina Ivaonova) láthatjuk. Az előadás zenéjét Ovidio Iloc szerezte, a díszletet Horesnyi Balázs, a jelmezeket Rátkai Erzsébet, a világítást Memlaur Imre tervezi. Dosztojevszkij legnagyobb klasszikusát Szabó K. István állítja színre, aki az utóbbi években olyan előadásokat rendezett, mint az Én vagyok a szél (Vallai kert), A kassai polgárok, Az ajtó (Nemzeti Színház) vagy a Nagyvizit (Karinthy Színház).
Kiemelt kép: Törő Gergely Zsolt (Fotó: kaposvári Csiky Gergely Színház)
