Április 5-én debütál a Kolozsvári Állami Magyar Színházban Kosztolányi Dezső nagy sikerű regényének színpadi változata, az Édes Anna – Szabó K. István rendezésében.

„Egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész ember, a teljes életével” – áll Kosztolányi művének utolsó oldalain az örökbecsű mondat, amely a magyar irodalom egyik legismertebb nőalakjává emelte Édes Anna karakterét. A Balatonfőkajárról Budapestre kerülő cselédlány története számos olyan kérdést és problémát felvet, amely jóval túlmutat címszereplője élettörténetén: tűpontos korrajzot ad az 1919 és 1922 közötti történésekről is, arról az időszakról, amely a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása és a Népszövetséghez való csatlakozás között telik el, tehát a bethleni konszolidáció éveiről.

A cselekmény kezdetén Anna, a becsületes, tiszta, dolgos cselédlány Vizy Kornél miniszteri tanácsos házához kerül, ahol kezdetét veszi kálváriája. Asszonya tisztában van a lány tökéletességével, mégis folyamatosan kritizálja és ha ez nem lenne elég, a Vizy család fiatal rokona, Patikárius Jancsi elcsábítja, teherbe ejti, majd elhagyja. A lány környezetében felbukkanó valamennyi ember – az öreg Moviszter doktor kivételével – érzéketlen, rideg, sőt rosszindulatú vele, mintha nem is élő, érző lény volna. Anna egy szó nélkül tűr mindent, végzi a munkáját, sőt, amikor lehetősége volna az önálló életre, hiszen kérője akad egy tisztességes ember személyében, enged Vizyné rábeszélésének, marad. Ám pokoljárása tovább folytatódik, mígnem egy éjszakán végzetes tettre szánja el magát.

Pillanatkép az Édes Anna olvasópróbájáról (Fotó: Kolozsvári Állami Színház)

Kosztolányi tökéletes drámaiságú regényében az élet titokzatos sokszínűségét, az ember megismételhetetlen egyediségét hangsúlyozza, egyben elvet minden olyan gondolatot, amely egyetlen okkal magyarázná a tettek miértjét. A precízen adagolt lélektani ábrázolás, illetve környezetrajz segít abban, hogy képet kapjunk arról, hogy milyen módon juthat el valaki oda, hogy képes legyen a társadalom és saját maga által elfogadott normákat sutba vágva – tudatosan vagy ösztönösen – végzetes cselekvésre ragadtatni magát.

Szabó K. István, Jászai Mari-díjas rendező most a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatával keresi arra a kérdésre a választ, hogy mi lesz, ha a rendszer megkérdőjelezése, esetleg megdöntése egyben önmagunk megsemmisülésével is jár? Az általa és Lőkös Ildikó dramaturg által jegyzett színpadi adaptációban a címszerepet Román Eszter játssza, partnere lesz mások mellett Kató Emőke (Vizyné), Bogdán Zsolt (Vizy), Kiss Tamás (Patikárius Jancsi) és Bíró József (Moviszter). A jelmezekért Bianca Imelda Jeremias, a díszletért Artūras Šimonis felel, a zenét Cári Tibor szerzi. A premierre április 5-én kerül sor a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagyszínpadán.

Kiemelt kép: Szabó K. István az olvasópróbán (Fotó: Kolozsvári Állami Színház)