Az idén 125 éve született Moholy-Nagy Lászlónak, a XX. század egyik legnagyobb hatású alkotójának munkásságát, fotográfiai, művészetelméleti látásmódját idézi meg a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ legújabb szabadtéri installációja, amely október 25-ig tekinthető meg Budapesten, az Erzsébet téren, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál programjaként.

Moholy-Nagy egyedülálló életművével a kiállítótérré átalakított szállítmányozási konténerekben ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Az installációk szerkezetét, a tárlat és a tér grafikai megoldásait a Bauhaus világa ihlette, a belső tér kialakításának koncepcióját Moholy-Nagy az „új látást” fókuszba helyező, a fény alaptermészetét kutató munkái határozzák meg. Egy térbe függesztett, színes plexiformákból álló, megvilágított mobilszerkezet izgalmas lehetőséget kínál a fény-árnyék játékának fotózására.

Csizek Gabriella kurátor szerint Moholy-Nagy szabadította fel a fényképezést a festészetet utánzó ábrázolástól, és kereste aktívan a csak erre a médiumra jellemző kifejezési formákat, lehetőségeket. Élete során többször kellett más országban folytatnia és újrakezdenie alkotótevékenységét, mégis töretlen optimizmussal hitt abban, hogy ha a művészet mindenki számára elérhető és közösen gyakorolható tevékenység, akkor annak hatásaként a világ is jobbá válik. Moholy-Nagyot Walter Gropius (1883-1969) világhírű német építész hívta meg tanítani a Bauhausba, az újító szellemű művészeti iskolába. Gropius szerint a magyar alkotót belső hajtóerő irányította a művészi tervezés sokféle területére: foglalkozott tipográfiával, plakátművészettel, fotóművészettel, filmmel, színházzal. Alkotómunkájának célja az volt, hogy mozgó látomások kutatásával megtalálja a tér új eszméjét, a hagyományos módszerektől teljesen mentesen, a tudós kíváncsiságával fogott mindig új kísérletekbe.

Kiemelt kép: Moholy-Nagy László: The Transformation (fotó forrása: CAFe Budapest)