Ma ünnepli 75. születésnapját Spiró György, Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, irodalomtörténész és műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, az irodalomtudományok kandidátusa, habilitált egyetemi docens.
Spiró György Budapesten, 1946. április 4-én született, édesapja mérnök, édesanyja színésznő volt. Magyar-orosz-szerb-horvát szakon diplomázott az ELTE Bölcsészkarán 1970-ben, illetve 1972-ben. 1970-71-ben a Magyar Rádió külpolitikai újságíró-gyakornokaként dolgozott, majd az Újságíró Főiskolán 1972-ben szerzett újságíró és szociológus diplomát. 1971-től 1978-ig a Corvina Könyvkiadó idegen nyelvű szerkesztője, majd 1978 és 1981 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Kutató Intézetének tudományos munkatársa volt. 1978-tól az ELTE világirodalmi tanszékén, majd 1991-től az esztétika tanszéken tanított, 1981-től az irodalomtudományok kandidátusa.
Börcsök Enikő és Hegedűs D. Géza a Kvartettben (fotó: Gordon Eszter)
1975-től 1977-ig, majd 1978-ban is ösztöndíjas drámaíróként és dramaturgként dolgozott a budapesti Nemzeti Színházban, 1986-tól 1992-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja, 1992 és 1995 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt. 1990-től 1997-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt, 1997-től habilitált docens, 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. 2016 februárjától 2018-ig a Szegedi Nemzeti Színház művészeti főtanácsadója volt. 1975 és 1998 között tagja volt a Magyar Írószövetségnek, melyből kilépett, jelenleg a Magyar P. E. N. Club tagja, valamint ő az egyik alapítója az 1998-ban alakult Digitális Irodalmi Akadémiának. 2008-tól nyugdíjas.
Első regénye, a Kerengő 1974-ben jelent meg, amelyet egészen 2017-ig további tíz kötet követett: Az Ikszek (1981), A Jövevény (1990), A Jégmadár (2001), Fogság (2005), Fogság – Széljegyzetek (2006), Messiások (2007), Feleségverseny (2009), Tavaszi Tárlat (2010), Diavolina (2015), Kőbéka (2017). Emellett ismert novelláiról (kötetek: Álmodtam neked, T-boy, Kémjelentés, Egyéni javaslat), verseiről (kötetek: Ne mondj le semmiről, História), esszéiről, tanulmányairól és kritikáiról. Spiró a legtermékenyebb drámaírók egyike, darabjai, átdolgozásai folyamatosan műsoron vannak. Több darabjának (Az imposztor, Csirkefej, Koccanás) ősbemutatója a budapesti Katona József Színházban volt, dSpiró e tartott már első bemutatót műveiből a Krétakör Színház (Árpád-ház), a Radnóti Miklós Színház (Prah) és a Budapesti Kamaraszínház is. A Scolar Kiadó 2008-ban indította el Spiró drámáit bemutató sorozatát, amelynek hetedik kötete (Széljegy – Drámák, dramolettek, hangjátékok) 2019-ben jelent meg. Az első két kötetben átiratokat (Jeruzsálem pusztulása, Czillei és a Hunyadiak, Szilveszter, Optimista komédia, Švejk, Mario és a varázsló), a harmadik-hatodik kötetben a szerző saját műveit (Az imposztor, Csirkefej, Kvartett, Vircsaft, Honderű, Szappanopera, Prah, Árpád-ház, A békecsászár, Príma környék, Helló, Doktor Mengele!, Elsötétítés) olvashatjuk.
Crespo Rodrigo és Mikola Gergő a Svejkben (fotó: Prokl Violetta/tatabányai Jászai Mari Színház)
1982-ben József Attila-díjat, 1990-ben Erzsébet-díjat, 1993-ban Déry Tibor-díjat, 1994-ben Madách Imre-díjat kapott, 1997-ben és 2004-ben is Szép Ernő-jutalomban részesült. 1987-ben a Csirkefej című drámáért megkapta a Kritikusok Díját. 1998-ban megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díját, 2002-ben A jégmadár című művéért pedig a Szépírók Társaságának díját. 2002-ben Harsányi Zsolt-díjban részesült, 2004-ben megkapta a Pro Urbe Budapest díjat. 2004-ben az Elsötétítés című drámájáért elnyerte a Dramaturgok díját, a Koccanás című komédiájáért pedig a Kritikusok díját. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át nemzetközileg is nagyra becsült regényírói, drámaírói és esszéírói munkásságáért, a Fogság című regényéért Füst Milán-díjat kapott. 2005-ben elnyerte a Prima Primissima díjat, 2006-ban a Kossuth-díjat, az AEGON művészeti díjat, a Gundel művészeti díjat, valamint a Győri Könyvszalon alkotói díját. 2007-ben Alföld-díjban, 2009-ben Visegrádi-díjban részesült, valamint ugyanebben az évben „A XIII. kerület díszpolgára” címet is átvehette. 2010-ben az egyik legmagasabb lengyel irodalmi kitüntetést, az Angelus Közép-Európai Irodalmi Díjat kapta meg a Messiások című regényéért, 2012-ben pedig az Artisjus irodalmi nagydíjat vihette haza. 2015-ben a Helló, dr. Mengele! az évad legjobb magyar drámája volt, 2020-ban Hazám-díjat kapott.
Kiemelt kép: Spiró György (Fotó: Németh Dániel/Magyar Narancs)
