Magyarországon Müller Miklósként ismerjük azt a Nicolás Mullert, aki a szociofotográfia egyik élharcosaként egész életében rendkívül elkötelezett volt a társadalami kérdések iránt, életének nagy részét pedig Spanyolországban töltötte. A második világháború elől való elmenekülése során szülőhazájából először Franciaországba, majd Portugáliába, Marokkóba és végül Spanyolországba ment. Ezúttal azokat a képeket láthatjuk a Vizuális utazás Szegedtől Spanyolországig című tárlaton, amelyeket 1993-ban Gonda Géza Tamás kapott magától Müller Miklóstól. Egészen július 20-ig megtekinthetjük a Cervantes Intézetben a 43 fotográfiát.
Muller útja számos országhatáron átívelt mind fizikai, mind szakmai értelemben, az első fényképezőgépét 13. születésnapjára kapta, saját feljegyzései szerint ettől a ponttól kezdve megállíthatatlan volt a fotográfia iránti szenvedélye. Megszállottan fényképezett, rögzíteni és meghódítani akarta az őt körülvevő világot, a szociofotográfia iránt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában köteleződött el, jó barátságot ápolt Radnóti Miklóssal és Gyarmati Fannival, illetve Orutay Gyulával is. A tárlaton az a három kötet is megtekinthető lesz, melyeket Müller Miklósnak dedikált Radnóti, a fotográfus ezeket később az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtárnak adományozta.
A zsidótörvények és a fasizmus előretörése miatt Muller 1938-ban, már ismert fényképészként emigrációba kényszerült, fényképezőgépének társaságában tanúja volt az európai múlt egyik legmeghatározóbb és legmegrázóbb időszakának. Munkásságának középpontjában a modern, ipari társadalom előtti Spanyolország áll. A Mai Manó Házban május 28. és augusztus 19. között megtekinthetjük majd a Látogatóban Picassónál című tárlatot, mely a magyar származású fotóművész, Juan Gyenes és Pablo Picasso barátságát mutatja be, június 23-ig pedig fontos szerepet kap a spanyol design is, kilenc tervező munkáját ismerteti a Határtalan design kiállítás.
Kiemelt kép: Nicolás Muller és Samu Tange (Fotó: Cervantes Intézet)
