Molnár Ferenc Riviéra című vígjátéka egy tisztességre törekvő kereskedősegéd, a becsvágyó szerelmese és az Amerikából meggazdagodva hazatérő régi barát szövevényes háromszögén keresztül veti fel az örök kérdést, amely ma is nagyon aktuális: a boldogulás vagy a szerelem a fontosabb? A Mischt játszó Schruff Milánnal többek között erről is beszélgettünk.
A Riviéra című Molnár Ferenc darab egyik főszerepét próbálod éppen, mesélsz erről?
Misch Ferdinándot játszom a darabban, aki egy kereskedősegéd. Az ő legnagyobb problémája az, hogy nem tud az életében előrébb jutni tisztességes munkával, miközben meg a gyerekkori barátja, Casella, nagyon sikeres, egy igazi multimilliomos lesz. Együtt indultak, volt egy közös üzletük, de ez a barát átverte Mischt, a tőle ellopott pénzből Amerikába utazott, ahol megcsinálta a szerencséjét. A kereskedősegéd meg itt maradt. Mischt nagyon szeretik a nők az áruházban, ahol dolgozik, de van komoly szerelme, Lujza, akire Casella hazatérése után azonnal szemet vet. Ettől persze az én karakterem rettenetesen féltékeny, frusztrált és irigy lesz, sőt… kijön a kisebbségi komplexusa, hiszen ő csak egy kereskedősegéd, hogy tarthatná meg a lányt a milliomossal szemben?
Úgy fejtettem meg, hogy Mischt a tisztesség mozgatja, tisztességesen akar pénzt szerezni és meggazdagodni, annak ellenére, hogy tisztában van vele, hogy ebben a világban az lehetetlen, ő mégis egyenes akar lenni. Közben a barátnője, Lujza nagyon is a jólét felé szeretne haladni, mert az látja, hogy a mostani körülmények között borzasztóan nehéz élete lesz Misch mellett. Egy részeg állapotában a kereskedősegéd megpróbálja magát a gazdagok helyzetébe képzelni, de belátja, hogy nem ez az ő sorsa, hogy sosem fogja tudni megadni a lánynak azt, amire vágyik. Hiába akarja, nem lesz képes rá.
Nagyon összetett szerep.
Igen, sok minden van benne. Misch mondhatná azt is, hogy a Casella valójában a barátom, az teljesen rendben van, hogy megkapom tőle az áruházat, hiszen ő azért is jött vissza Amerikából, hogy helyrehozza a múltban elkövetett hibákat. De az én figurám, mivel tisztességes, azt mondja, hogy én ezt nem engedem, nekem te csak úgy ne adjál ajándékot, ne nézz engem le azért, mert csak egy kereskedősegéd vagyok, engem nem tudsz a rengeteg pénzeddel megvenni. Pedig valószínűleg mindenki más azt mondhatná, hogy köszönöm szépen, elfogadom. Akkor lenne egy áruháza, amivel a hozzá méltó színvonalon élhetne, és a lányt is megtarthatná. Ő mégis nemet mond, mert az van benne, hogy őt ne alázza meg a pénzzel Casella.
Sőt van is egy pont, ahol magától lemond a lányról Casella javára.
Igen, mert tudja, hogy nem tehet mást. Ez valójában már a második felvonásban lévő vízióban kiderül, amibe részegen elkezdenek játszani… A nő is iszik, kijön belőle, hogy igazából mire vágyik, és akkor Misch belátja, hogy ezt ő nem tudja megadni neki, és soha nem is lesz képes rá. Játszhatja a grófot, de soha nem lesz az, hiszen ez nem ő. Ahhoz, hogy olyan férfi legyen, mint amit ez a lány szeretne és megérdemelne, ahhoz meg kell változnia, és erre tudja magáról, hogy képtelen.
Akkor számodra nem könnyű ez a próbafolyamat.
Egyáltalán nem. Sok minden van ebben a karakterben, és rengeteget kell dolgozni azon, hogy ezeket a dolgokat, hogy lehet a felszínre hozni. Nagyon élvezem egyébként, de nagyon sok munka van vele. Úgy van írva a legtöbb jelenet a darabban, hogy a mozgások kellékekhez vannak kötve, ki kell találni, hogy mit mikor veszel fel, mikor teszed le. Ezekkel még nem próbáltunk eddig, szóval még csak most jön a neheze, amikor bejönnek ezek is. Nagyon fontos a darab ritmusa is, tudni kell a másik szövegét, mozdulatait, ami egyébként is alap lenne, de itt meg aztán különösen fontos. Ha valaki egy kicsit eltér, akkor már nem jön ki a jelenet, szóval figyelni kell végig nagyon.
Ismét Patrícia és Tomi a partnereid, mint a Három esős napban. Könnyebb a munka, hogy ebben az évadban már volt egy közös bemutatótok?
Igen. Jól ismerjük már egymást, könnyebben hangolódunk a másikra, de persze ezek teljesen más szerepek, amiket újra meg kell fejtenünk külön-külön és együtt is.
Kiemelt kép: Schruff Milán (Fotó: Takács Attila)