Születésének 95., halálának 35. évfordulója alkalmából hirdetett Harag György-emlékévet 2020-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Az egyik legelismertebb magyar színházi rendezőre könyvbemutatók, filmvetítés és diákszínjátszó-fesztivál mellett egy rangos életmű-kiállítással is megemlékeztek, melynek házigazdája elsőként a Gyulai Várszínház volt 2020 márciusában, majd Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Kolozsvár, Győr, Budapest, Szabadka és Bukarest voltak a kiállítás további helyszínei. 2022-ben – a vírushelyzet miatt kis csúszással – jutott el Sepsiszentgyörgyre is a tárlat, amelyet május 10-én nyitottak meg a Tamási Áron Színház előcsarnokában. A Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Sepsiszentgyörgy közreműködésével megvalósult kiállítást Vargha Fruzsina alpolgármesternő nyitotta meg. A rendezvényen köszöntőbeszédet mondott Szebeni Zsuzsa, a Liszt Intézet vezetője, Kovács Örs Levente, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének osztályvezetője és Bocsárdi László, a Tamási Áron Színház rendező-igazgatója.

Harag György erdélyi színházrendező és színész, az 1962 utáni marosvásárhelyi és romániai színjátszás meghatározó egyénisége. Magyar és román társulatokkal egyaránt dolgozott, valamint külföldi felkéréseknek is eleget tett. 1975-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház főrendezője volt, Magyarországon többek között a Gyulai Várszínházban, a Győri Kisfaludy Színházban, a Vígszínházban és a Nemzeti Színházban, Délvidéken pedig az Újvidéki Színházban és a Szabadkai Népszínházban is rendezett. A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Szatmárnémeti Északi Színház is örökös tagjává avatta, az utóbbi intézmény magyar társulata 1993 óta Harag György nevét viseli.

A Sepsiszentgyörgyön három hétig látogatható vándorkiállítás a neves rendező termékeny pályafutásának legfontosabb állomásait villantja fel bemutatókon és próbákon készült fényképeken keresztül. A közel 200 fotóból álló gyűjtemény nagyrészt a rendező özvegyétől, Harag Ilonától származik, aki több évtizeden át gondosan gyűjtötte és katalogizálta a férje rendezéseiről megjelent kritikákat, újságcikkeket, a vele készült televíziós felvételeket és rádióinterjúkat. A szóban forgó gyűjtemény egy részét korábban már láthatta a nagyközönség: először 1992-ben, majd 1995-ben. A mostani, szerkezetében és tartalmában megújult és kibővített tárlat Harag Ilona és az MMA Kiadó közel két éven át folytatott együttműködésének eredménye.

Kiemelt kép: Harag György a Gyulai Várszínházban a Caligula helytartója rendezése közben 1978. június 27-én (Fotó: Ilovszky Béla/MTI)