Mark Millar: Superman: Vörös hős
rajzok: Dave Johnson, Kilian Plunkett, Andrew Robinson és Walden Wong, ford.: Pusztai Dániel, GABO Kiadó, 168 oldal
Különleges képregénykötettel lepte meg a hazai olvasókat a GABO Kiadó: a DC-vel kötött keretszerződésüknek köszönhetően látott napvilágot Mark Millar Superman: Vörös hős című három részes története.
Mark Millar neve abszolút nem ismeretlen hazánkban, hiszen többek között neki köszönhetjük a Marvel egyik legmeghatározóbb eseményét, a Polgárháborút, emellett olyan (mini)sorozatok írójaként találkozhattunk vele, mint a Ha/Ver, a Kingsman – A titkos szolgálat, a Jupiter hagyatéka, az Old Man Logan – Kíméletlen jövő vagy éppen az 1985. Akik olvasott már ezek közül legalább egyet is, az tudhatja, hogy Millar remekül tudja kifordítani a jól ismert toposzokat, az univerzumoktól független, önálló történetei pedig egészen új oldalukról mutatja be a szuperhősi létezést.
Nincs ez másként a Superman: Vörös hős című, három részből álló képregény esetén sem, amely a szuperhős-történetek egyik legizgalmasabb “Mi lett volna, ha?” típusú alternatív univerzumát tárja elénk. Az alapötlet amennyire egyszerű, annyira zseniális: képzeljük el, mi történt volna, ha Superman nem Kansasban, hanem a Szovjetunióban zuhan le, és Sztálin neveli fel őt a szovjet eszme szellemében? Ez az alaphelyzet nemcsak a karakter újraértelmezését teszi lehetővé, hanem mély társadalmi és politikai kérdéseket is felvet az identitás, az erkölcs és a hatalom természetéről.
A Millar által megalkotott alternatív univerzum egyik legnagyobb erőssége, hogy nem egyszerűen „szovjetesíti” Supermant, hanem azt is vizsgálja, miként alakul át a világ egy olyan személy jelenlétében, aki a szuperhatalom oldalán áll – szó szerint és átvitt értelemben is. A szovjet Superman nemcsak a kapitalista nyugat ellenpontja, hanem a totális kontroll, a rend és az egyenlőség ideáljainak megtestesítője. Ugyanakkor Millar ügyesen érzékelteti, hogy bármilyen jó szándék is vezérli a főhőst, a hatalom koncentrációja veszélyes – még akkor is, ha egy istenhez hasonló lény gyakorolja.
Az ismert karakterek új szerepekbe helyezése az egyik legszórakoztatóbb és legizgalmasabb eleme a kötetnek. Lex Luthor itt nem egy megszállott gonosztevő, hanem az amerikai géniusz, aki a nyugati világ utolsó reménye a „szovjet fenyegetés” ellen. Wonder Woman a nemzetközi diplomácia közvetítője és Superman szövetségese, míg Batmanből egy anarchista gerillavezér lesz, aki a rendszer ellen lázad. Ezek az új szerepek nem csupán érdekesek, hanem rávilágítanak arra is, mennyire meghatározza a hősöket a környezetük és a neveltetésük.

Illusztráció a Superman: Vörös hős című kötetből
Millar nem fél filozófiai mélységekbe ereszkedni, miközben megőrzi a képregényekre jellemző dinamizmust. A történet íve jól felépített, bár néhol kissé sűrűn kezeli az időugrásokat, a koncepció azonban végig koherens marad. A finálé különösen emlékezetes, mivel egy csavaros, szinte mitologikus fordulatot vesz, amely visszacsatol a karakter eredetéhez, miközben egyfajta történelmi ciklikusságot is felvet.
A vizualitás terén Dave Johnson, Kilian Plunkett, Andrew Robinson és Walden Wong illusztrációi tökéletesen illeszkednek a történet tónusához. A színekkel való játék, a propaganda poszterekre emlékeztető panelkompozíciók és a hidegháborús esztétika erősíti az alternatív világ atmoszféráját. Különösen figyelemre méltó a vizuális kontraszt a Szovjetunió szigorú, rideg képei és a nyugat technokrata látványvilága között. Az akciójelenetek lendületesek, de nem vesznek el a részletekben, és mindig a történet szolgálatában állnak.
A Superman: Vörös hős különlegessége abban rejlik, hogy nem pusztán kísérlet a “mi lenne, ha”-koncepcióra, hanem egy elgondolkodtató allegória is a hatalom természetéről és az emberi ideálokról. A történet nem áll meg a politikai rendszerkritikánál: rávilágít arra, hogy még a legjobb szándékú diktátor sem kerülheti el a totalitarizmus árnyoldalait. Superman szovjet verziója – bármilyen erőteljes és meggyőző is – ugyanazokba a csapdákba esik, mint bármelyik emberi vezető. Így a kötet nemcsak a Superman-mítosz újraértelmezése, hanem egy intelligens, provokatív történet is arról, mit jelent hősnek lenni egy olyan világban, ahol az erkölcs relatív, a politika pedig minden döntést átszínez. Millar műve egyszerre tiszteletadás a klasszikus képregényeknek és éles társadalmi kommentár – méltán emlegetik a modern képregényirodalom egyik meghatározó alkotásaként.
Mark Millar: Superman: Vörös hős (Superman: Red Son), ford.: Pusztai Dániel, rajzok: Dave Johnson, Kilian Plunkett, Andrew Robinson és Walden Wong, GABO Kiadó, 168 oldal
Kiemelt kép: Mark Millar: Superman: Vörös hős (Szerzőportré forrása: Forbes)