Igazi összművészeti előadással készült a Magyar Állami Operaház Beethoven születésének 250. évfordulója alkalmából: az István király, Magyarhon első jótevője és az Athén romjai című egyfelvonásosokat szeptember 25-én mutatják be az Eiffel Műhelyházban, Oberfrank Pál rendezésében, Oberfrank Péter vezényletével.
Az 1812-ben átadott Pesti Német Színház megnyitójára a kor népszerű drámaírója, August von Kotzebue két alkalmi darabot írt, aminek kísérőzenéjét Ludwig van Beethoven szerezte. Az előjátékként bemutatott, államalapító uralkodónkról szóló István király, Magyarhon első jótevője nyitánya napjainkban is népszerű, köszönhetően részben annak, hogy a Szörényi-Bródy páros István, a király rockoperájának felvezetése is egyben. A darab eddig mindössze három alkalommal, 1927-ben szerepelt a Magyar Állami Operaház műsorán, megemlékezésként Beethoven halálának 100. évfordulójáról. Az Athén romjai című utójátékban Pallasz Athéné ezeréves álmából ébredve szembesül vele, mivé lett szeretett városa az Oszmán Birodalom megszállása alatt. Hermész invitálására később Pestre látogat, ahol színházat avatnak, így újra megdicsőülhetnek a múzsák. Az allegorikus történet kísérőzenéjének legismertebb, több feldolgozást is megélt részlete a Török induló, ugyanakkor a mostani előadás érdekessége az is, hogy a darab Richard Strauss és Hugo von Hoffmannstahl 1924-es átdolgozásában először lesz hallható Magyarországon. A neves szerzőpáros Beethoven Prométheusz teremtményei című balettzenéjével elegyíti az Athén romjait, a tánc és a zene nyelvén mesélve tovább a történetet, valamint beiktatva egy új tételt, amit Strauss Beethoven V. szimfóniájának témáira írt. Az átdolgozásnak köszönhetően új szereplőt is kapunk az Idegen személyében, ő az antik görög kultúrát csodáló európai művészt testesíti meg.
Ludwig van Beethoven (Joseph Karl Stieler portréja)
A két mű ezúttal ismét majdhogynem színházat avat, hiszen a hivatalos átadására váró Eiffel Műhelyházban lesz látható-hallható. A darabokat az est rendezője, Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója dolgozta át napjainkban is érvényes formába. Az oratorikus jellegű, de szcenírozott, Berkes Bálint animált vetítéseivel kiegészített, valamint az Opera gazdag jelmezállományát felhasználó előadások közül az István király Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Sík Sándor vendégszövegeivel egészül ki. A prózai szerepekben Varga Kingát Gizellaként, Kőrősi Andrást Vazulként láthatjuk, a címszerepet Oberfrank Pál játssza. Az Athén romjai énekes szólista szerepeiben Rácz István, Váradi Zita, Nagy Zoltán, Avedikian Viktória és Papp Zsófia hallhatók. A táncbetétekben a Magyar Nemzeti Balett művészei működnek közre (szólót táncol: Kerényi Barbara) az első balettmester, Venekei Marianna koreográfiájában. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) a rendező fivére, Oberfrank Péter vezényli.
Kiemelt kép: Oberfrank Pál (fotó: Gáspár Gábor)
