A Magyar Képzőművészeti Egyetem fennállásának 150. évfordulóját egy nagyszabású, az egész tanévet átívelő programsorozattal ünnepli. Az MKE150 fő pillére az a reprezentatív kiállítás sorozat, melynek harmadik, egyben utolsó nagy állomása a Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei című tárlat február közepén nyílik az egyetem Barcsay Termében.

A kiállítás az egyetem egyik műemléki épületét, az Andrássy út 69. alatt álló palotát állítja a középpontba, amely a sugárút egyik legszebb palotája.  1945 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem otthona, de hányattatott sorsa alatt volt kiállítótér, múzeum, műterem, vásári látványosság, hivatal, színház, sőt kabaré is. Az Andrássy 69. alatt felépült Műcsarnok volt a magyar kortárs képzőművészek első professzionális kiállítási tere: első 20 éve alatt sok ezer festményt, szobrot és grafikát tártak itt a közönség elé. 1882-ben itt mutatta be Munkácsy Mihály a Krisztus Pilátus előtt című festményét, de itt kapott helyet az Iparművészeti Múzeum első kiállítása is.  Amikor 1896-ban, a Hősök terén elkészült az új Műcsarnok, a Magyar Képzőművészeti Társulat átköltözött oda. Ettől kezdve az Andrássy 69. alatt álló palota neve Régi Műcsarnok lett. 1945 után a palota kiállító tereiben a Képzőművészeti Főiskola műtermei leltek otthonra, az alagsori régi kabaré helyén pedig a Bábszínházat alakították ki.

Magyar Képzőművészeti Egyetem / A Régi Műcsarnok épülete, 2021. (Fotó: Gabelics Antal)

A kiállítás fókuszában az épületrész legnagyobb látványossága, a frissen restaurált, csodálatos Lotz-freskók állnak. A Képzőművészeti Egyetem Régi Műcsarnokának mennyezetét díszítő művek restaurálása 2021 végén fejeződött be, ugyanekkor újult meg az épület díszes előcsarnoka, aulája, lépcsőháza és rektori folyosója is. A nagyszabású felújítási projektet széleskörű kutatási munkák előzték meg, melynek célja az volt, hogy az évtizedek alatt súlyosan roncsolódott Lotz-faliképegyüttes és a Láng Adolf által tervezett épületrész neoreneszánsz belső terei újra az eredeti pompájukban legyenek láthatóak. A restaurálás során az épületrész díszítőfestése mellett a fa, üveg, fém és kő épületelemek is megújultak. A Lotz-faliképciklus allegorikus női figurái a művészeti ágakat – Festészet, Szobrászat, Rajz, Építészet, Iparművészet, Művészettörténet -, valamint az akadémikus művészet alapfogalmait – Valóság, Képzelet, Fantázia, Harmónia – testesítik meg.  A kiállítás bemutatja Lotz-freskók előtörténetét, festményváltozatait, valamint egy különleges válogatást is az egyetem Művészeti Gyűjteményének Lotz-kollekciójából. A káprázatos archív anyagot az egyetem volt és jelenlegi tanárainak és diákjainak a Lotz allegóriákhoz kapcsolódó munkái egészítik ki.

A tárlat ezen felül egyedülálló archív hang- és képanyagokkal idézi fel a 19. századi Régi Műcsarnok szalontárlatainak hangulatát, de a századforduló kabaré miliőjébe is belefeledkezhetünk. Az archív anyagokat modern és kortárs alkotások is kiegészítik. A Képzőművészeti Egyetem hallgatói pedig új, izgalmas alkotásokkal reflektálnak az ikonikus palota történetére. Például egy hallgatói csoport archív fotók felhasználásával látványos animációban eleveníti fel az épület első pár évtizedének hangulatát.

A kiállítást Bojár Iván András művészettörténész nyitja meg 2022. február 15-én, 18 órakor. Ezután 2022. március 19-ig, hétfőtől péntekig 14 órától 19 óráig, míg szombaton  10-től 18 óráig látogatható. Az egyetem szombatonként tárlatvezetéseket is tervez.

Kiemelt kép: A felújított Lotz freskók 2021. (Fotó: Gabelics Antal)