Rekordösszegű, több mint 2 milliárd forint jogdíjat oszt ki idén az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) a hangfelvételek 2024-es felhasználása után. A kifizetések több ezer előadóművészt érintenek: több mint százan egymillió forintnál is nagyobb összeget kapnak, közel háromszázan 500 ezer forint felett részesülnek jogdíjban, és több mint kétezer előadó díjazása haladja meg a 100 ezer forintot.
A most lezárult nagy felosztás többféle jogdíjtípust foglalt magában, vagyis számos forrásból származó bevételt osztott szét az EJI az előadók között. A felosztás érintette a 2024-es évre vonatkozó internetes, online zenehallgatás után járó jogdíjakat, a rádiók és televíziók által sugárzott zenék, valamint a háttérzeneként lejátszott felvételek utáni díjakat. Emellett tartalmazta a hangfelvételek után járó kiegészítő díjakat, ami egy dal sugárzása, vetítése, bemutatása, másolása vagy terjesztése után jár, valamint a rádiós ismétlések jogdíjait is. Az EJI figyelembe vette a 2023-ban végzett jogosultkutatás eredményeit is, amelynek célja az volt, hogy pontosan meghatározzák, kik az adott felvételek jogosult előadói. A mostani kifizetéseket tovább növelték a 2025 második negyedévében külföldi partnerektől beérkezett jogdíjak is, ami például akkor keletkezik, ha egy magyar előadó zenéje külföldön hangzik el, és ott jogdíj keletkezik utána.
Az EJI idén is közel 100 hazai rádió és televízió játszási adatai alapján osztotta fel a sugárzások után járó jogdíjakat. Ezúttal mintegy 600 ezer különböző hangfelvételt sikerült beazonosítani – bár ez kevesebb, mint a tavalyi szám, a dalokat idén gyakrabban sugározták a rádiók, így több jogdíj halmozódott fel.
A tíz legnagyobb összegű jogdíjban részesülő előadó között túlnyomórészt magyar művészek szerepelnek. Számukra az EJI összesen több mint 50 millió forintot fizet ki. A magyar felvételek aránya az összes elhangzás alapján közel 40 százalék, ami nagyjából megegyezik a tavalyi értékkel. Idén harminckilenc előadó részesült egymillió forintot meghaladó jogdíjban.
Jelentősen megnőttek az internetes zenehallgatás után járó jogdíjak. Ennek két fő oka van: egyrészt egyre többen fizetnek elő prémium zenei streaming szolgáltatásokra, másrészt az EJI módosította a jogdíjak elosztásának szabályait. Az új szabályozás szerint a magánmásolási díjak nagyobb hányadát most már az internetes zenehallgatások alapján osztják szét az előadók között. Az egyesület minden eddiginél több, összesen 7,5 milliárd stream adatát dolgozta fel. Összesen 130 ezer előadó számára állapított meg jogdíjat, a 10 legmagasabb összegű jogdíj együttes összege 30 millió forint, míg egymillió forintot meghaladó jogdíjban 18 előadó részesült.
Idén a korábbiaknál is több bolt és vendéglátóhely adatát dolgozták fel, és ezzel jelentősen pontosította a jogdíjfelosztás eredményét. Ezeken a helyeken 230 millió alkalommal 100 ezer különböző felvételt játszottak le, amelyekben csaknem 30 ezer előadó működött közre az év során. Ezeken viszont elenyésző arányban szerepeltek magyar művészek, a legmagasabb 10 jogdíj jogosultjai között mindössze egy magyar van.
A kiegészítő jogdíjak összege idén 116 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy jelentősen emelkedett a bevétel azokból a felhasználásokból, amelyek nem tartoznak a klasszikus sugárzási vagy internetes jogdíjak közé. Bár a magyar retro felvételek iránt továbbra is nagy az érdeklődés – még a hasonló korszakból származó külföldi zenéknél is nagyobb –, ezekből az előadók egyelőre csak csekély mértékű bevételhez jutnak.
A rádiós ismétlési jogdíj pedig azokat az előadókat illeti, akiknek felvételeit a közmédia (MTVA) újra sugározza. Ezek a felvételek soha nem kerültek kereskedelmi forgalomba, és jellemzően magyar művészek szerzeményei.
Kiemelt kép: Pillanatkép Majka Csurran, ceppen című számának klipjéből (Forrás: YouTube)