Rátóti Zoltán 60 éves

Ma ünnepli 60. születésnapját Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész.

Rátóti Zoltán Cegléden, 1960. augusztus 19-én született Rátóti István és Bicskei Mária gyermekeként. 1979-ben nyert felvételt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, 1983-ban diplomázott Horvai István osztályában. 1983 és 1989 között a József Attila Színház, 1990-91-ben a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1991 és 1996 között a Budapesti Kamaraszínház társulatának tagja volt. 1996–tól négy éven keresztül szabadúszó színészként dolgozott, 2000-ben a Szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött. 2002 és 2011 között a Nemzeti Színház színésze, 2011-től 2016-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója volt, ezt követően (2017-ben) visszatért a Nemzeti Színházhoz.

Színházi bemutatóinak száma meghaladja a százat, többek között olyan drámák szerepeit játszhatta el, mint az Úri muri (Bolha Pista), a Cseresznyéskert (Trofimov), a Stuart Maria (Okelly), A félkegyelmű (Ganja), a Troilus és Cressida (Hector), a Koldusopera (Bicska Maxi), az Alku (Walter Franz), a Sirály (Trigorin), A hattyú (Albert herceg), Az ember tragédiája (Ádám), A Manderley-ház asszonya (Maxim de Winter), az Üvöltő szelek (Heathcliff), a Peer Gynt (címszerep), a Buborékok (Rábai Miklós), a Tartuffe (Cléante), az Equus (Martin Dysart pszichiáter), az Antigoné (Kreón), A kőszívű ember fiai (Ridegvárhy Bence), A velencei kalmár (Bassanio, Shylock) vagy az Amadeus (Antonio Salieri). Jelenleg a Nemzeti Színházban a Csíksomlyói passió (Péter apostol), az Egy ember az örökkévalóságnak (Morus Tamás), a Médeia (Kreon), A kassai polgárok (János mester) és a Tizenhárom almafa című előadásokban látható. Ez utóbbiban igen fontos szerep jut neki: gróf Apponyi Albertként egy negyvenperces monológgal áll a közönség elé. Arra a kérdésre, hogy a trianoni békedelegációt vezető gróf alakjában, a szerepformálásban mi volt a legmeghatározóbb motivációs tényező, így nyilatkozott: „Apponyi magyarság iránti elkötelezettsége, hazájáért érzett felelősségvállalása és felkészültsége. Egy vert helyzetben is kiállt az országért, és hatalmi pozícióban lévők küldötteinek karéjában elegáns, ám megrendítő beszéddel mutatott rá a nyilvánvaló igazságtalanságra. Amikor tanultam a szöveget, el kellett vonatkoztatni ettől az érzelmi többlettől, de mindvégig velem-bennem maradt: nagy leckét kaptunk tőle hazaszeretetből.” 

A színházi szakma nem csak színészként, hanem rendezőként is számon tartja, olyan előadásokat állított színpadra mint a Bunbury, a Dunakanyar, a Vasárnapi ebéd, az Egy, kettő három, Az ibolya, A nagymama vagy éppen az idén a Budapesti Operettszínházban debütált Anne Frank naplója mono-opera (amely előadás a Deszkavízió szerkesztőségének különdíját is kiérdemelte.)

Rátóti azonban nem csak színpadon, hanem a mozivásznakon és a tévéképernyőn is gyakran tűnik fel. Első filmjei között szerepel az 1987-es Szeleburdi vakáció, amelyet olyan alkotások követtek, mint a Napló apámnak, anyámnak (1990), A vörös bestia (1995), A három testőr Afrikában (1996), az Európa expressz (1998), A Hídember (2002), a Csak szex és más semmi (2005), a Kincsem (2017), a Pappa pia (2017), a Budapest Noir (2017) vagy A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében (2020). Emellett időnként tévésorozatokban is látható: olyan kultikus szériákban játszott, mint a Linda, a Nyolc évszak, a Kisváros, a Szomszédok, az Életképek, a Kossuthkifli vagy a Mária Terézia.

Szinkronszerepeiről is ismert, olyan sztároknak kölcsönözte eddig a hangját, mint Russel Crowe (A bennfentes, Amerikai gengszter, Egy csodálatos elme), Charlie Sheen (A hajsza, A megtörhetetlen, A szakasz, A zöldfülű, Meglógtam a Ferrarival, Nagy durranás 1-2.), Jim Carrey (A Maszk), Liam Neeson (A misszió), Keanu Reeves (Édes november, Féktelenül), Joaquin Phoenix (Gladiátor, Sosem voltál itt, Joker), Harrison Ford (Hanover Street), Matthew McConaughey (Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt?), Tom Crusie (Interjú a vámpírral), Christopher Reeve (Superman I-IV.), Jeff Bridges (Tükröm, tükröm), Michael Ontkean (Twin Peaks) vagy Michael Keaton (Pókember: Hazatérés).

Az irodalom szerelmesei közel egy tucatnyi Hamvas Béla- és négy Háy János-mű kapcsán is ismerhetik a hangját, hiszen a színész gyakran vállal szerepet hangoskönyv előadásában is. Az említett szerzők mellett olyan regények is meghallgathatóak Rátóti felolvasásában, mint A Zahir (Paulo Coelho), a Teljesség felé (Weöres Sándor), a Hallgatni akartam (Márai Sándor), a Lassúság (Milan Kundera), az Ádám és Éva naplója (Mark Twain), A világ fölmérése (Daniel Kehlmann), az Egy polgár vallomásai (Márai Sándor) vagy a Sziget-kék (Szabó Magda).

1993-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1998-ban pedig elnyerte A Színikritikusok díját. 2000-ben a Zala megyei Magyarföld díszpolgárává, 2006-ban és 2010-ben ugyanitt polgármesternek választották. 2013-ban Vámos László-díjjal tüntették ki, 2015-ben érdemes művész, 2019-ben kiváló művésszé vált. Ugyanebben az évben elnyerte a Zala megye díszpolgára címet, 2020-ban Sinkovits Imre-díjjal jutalmazták. 2012 óta az M1, majd 2015. március 15-től a Duna Televízió hangja.

Kiemelt kép: Rátóti Zoltán (fotó: mandiner.hu)