Ma ünnepli 75. születésnapját Presser Gábor Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar előadóművész, zeneszerző, zongorista és énekes.

Presser Gábor 1948. május 27-én született Budapesten, Presser Géza és Uhrman Elvira gyermekeként. Már fiatalon zongorázni tanult, tehetségesnek is bizonyult, középiskolába a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolába járt és ezen időszak alatt kezdett a könnyűzenei életbe bevonódni. A zenélés mellett a zeneszerzői lét is végigkísérte karrierjét, előbb a színházi élet fedezte fel magának, majd hamar a filmes és reklám szakma is igényt tartott kreativitására.

70másodperc – Kotta Nélkül (Forrás: Presser Gábor hivatalos YouTube csatornája)

A konzis évek alatt először a Scampolo együttesben tűnt fel, majd a 60-as évek második felétől az Omega dalszerzője és zenésze lett. Az úttörőnek számító rockegyüttes ebben az időszakban adta ki első nagylemezét, amin a dalok többségét már Presser Gábor és Adamis Anna kettőse írta. Ebben az időszakban született meg például a Petróleumlámpa, a Tízezer lépés, a Régi csibészek vagy a Gyöngyhajú lány. Presser 1971-ben hagyta ott az együttest, az alakuló Locomotiv GT, azaz az LGT miatt, ami Magyarország egyik meghatározó együttese lett. A korábbi „feladatköröket” itt is csinálta és olyan daloknak volt a zeneszerzője és előadója mint a Ringasd el magad, A rádió, a Jóbarátok vagyunk, vagy a Nem adom fel. Vígszínházi önéletrajza szerint több mint 50 lemez szerepel diszkográfiáján, de számos más zenésznek is írt dalokat, többek között Zoránnak, Demjén Ferencnek, Katona Klárinak, Kern Andrásnak, Oláh Ibolyának vagy Rúzsa Magdinak.

Valaki mondja meg – Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról 1973 (Forrás: Presser Gábor hivatalos YouTube csatornája)

Az 1970-es évektől a színházi életbe is bekapcsolódott, először a Vígszínház kérte fel zeneszerzőnek Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című regényéből készülő darabjához. A művész színházi munkásságát azóta is meghatározó darabot még sok más követte, a Jó estét nyár, jó estét szerelem, a Túl a Maszat-hegyen, vagy A padlás, csak néhányat megemlítve, de írt balettzenét, rádiójátékot, mesejátékot is. A Szent István körúti színházzal sikeres együttműködés az övék, hiszen 1978 óta a Vígszínház zenei vezetője.

Kreatív munkássága soha nem állt meg a színpadnál, olyan filmeknek volt a zeneszerzője, mint a Ripacsok vagy a Szerelem utolsó vérig, számos reklámzene kötődik a nevéhez, ifjú tehetségeket keresett zsűriként a TV2 Megasztár című műsorában a 2000-es években, 2003 óta pedig Halász Judittal együtt az UNICEF jószolgálati nagykövete. 2008-ban az ő kezdeményezésére jött létre a Magyar Dal Napja. 2020-21-ben kiadta kétkötetes önéletrajzi könyvét. Aktív éveket tudhat magának, idén mutatja be a Vígszínház a Pinokkió című darabot, amelynek zeneszerzője, mindezek mellett a mai napig teltházas koncerteket tart.

A több mint 50 éves pályafutása alatt megannyi díjjal jutalmazták, 1977-ben Erkel Ferenc-díjat, 1990-ben Érdemes Művész kitüntetést, 1996-ban Huszka Jenő-díjat, 1999-ben Artisjus-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat kapott. 2004-ben elnyerte a Prima Primissima-díjat, 2009-ben pedig a Pro Urbe Budapest-díjat.

Munkássága a mai napig embereket, szervezeteket és cégeket ihlet meg. Isten éltesse sokáig!

Kiemelt kép: Presser Gábor (Fotó: Ivándi-Szabó Balázs, Forrás: 24.hu)