A napokban tartották Alexis Michalik Edmond című darabjának szűk körű munkabemutatóját a debreceni Csokonai Színházban, amely a Cyrano de Bergerac című dráma keletkezését meséli el.
A nem csak hazájában népszerű kortárs francia szerző, Alexis Michalik műve igazi színház a színházban történet: az 1890-es években játszódik, az ikonikus vígjáték, a Cyrano de Bergerac romantikus keletkezéstörténete. Az Edmondot 2016 szeptemberében mutatták be a párizsi Palais-Royal Színházban, diadalmenete pedig azóta is töretlen: 2017-ben hét jelölésből öt Molière-díjat nyert el, és pár év alatt több mint kilencszázszor játszották óriási sikerrel az anyaszínházban és vidéki turnékon. Magyarországon először a debreceni Csokonai Színházban láthatja majd a közönség. „A Cyrano a magyar színházi kánon része, a kardozós, nagyotmondós, nagyorrú figurát mind ismerjük. Hogy ő mennyire tragikus szerelmi hős, azt kevésbé. De nem aggódom emiatt, mert a Michalik-darab a maga lábán is megáll. Bravúr a Cyrano is és bravúr Michalik Edmondja is. Michaliknak újra sikerült egy olyan kommerciálisan is rendkívül sikeres darabot létrehozni mai magánszínházi körülmények között, ami művészi értéket is hordoz magában.” – nyilatkozta Keszég László, az előadás rendezője.
A kor tipikus színházi figuráját Bakota Árpád játssza. Bár arra a kérdésre, hogy cserélne-e az általa alakított karakterrel, inkább nemmel válaszol, érti, miért övezi a 19. századi színházat egyfajta idealizált látásmód. „Az akkori színházi forma abban az értelemben, hogy mindent magának kellett előteremtenie, hogy a színház működhessen, biztos, hogy izgalmas volt. A jól megírt szövegen, párbeszédeken túl nekem azért érdekes Coquelin figurája, ami szerintem az egyik ziccerszerep, mert színházigazgatót, színészt, rendezőt egyszerre kell játszanom. Már az előadás megszervezése is izgalmas: hogyan kell kezelni a konfliktust a színészek között, hogy kell rábeszélni egy írót, hogy írjon darabot, hogy kell pénzt szerezni, hogy a produkció megszülethessen, és ha nem vígjátékot tettél a színpadra, akkor meghalt a színházad. Biztos, hogy nehéz lehetett, ilyen értelemben ma kényelmesebben élünk.” – mondta el a színész.
A Cyrano írói válságban szenvedő, szenvedélyes szerzőjét, Rostand-t Rózsa László alakítja. Rostand házasságban él, ám a múzsát egy érte rajongó, színházszerető fiatal lány személyében találja meg. Ez a romantikus izzás, megvalósulatlan szerelem segíti, hogy megszülethessen a Cyrano. „Egy veszkődő, kissé infantilis zseni. Nagy hőfokon ég: egyik pillanatban a haját tépi, a másikban átszellemülten hadovál, a harmadikban szerelmet vall. Szinte minden jelenet más lelkiállapotot kíván, és ez egy nagyon jó feladat. Biztosan nem kell férfinak lenni ahhoz, hogy tudjuk, nagyon vonzó és nagyon imponáló, ha az embert nagyra tartják, elismerik, felemelik. Ilyenkor az ember lába megremeg, mert mindenki szereti magát okosnak, szépnek érezni. És mindamellett, hogy ez a lány valóban csodálja ezt a szerzőt, annyira inspirálja, hogy meg tudja írni a világirodalom egyik legtöbbre tartott színpadi művét.” – fogalmazta meg gondolatait Rózsa a szerep kapcsán.
A darab olvasópróbáját novemberben tartották, a bemutató időpontja egyelőre bizonytalan. Az előadás a vírusjárvány okozta korlátozások feloldása után, a Kölcsey Központban tekintheti meg majd a közönség, addig is azonban, aki szeretné megismerni a történetet, már most megteheti, ugyanis a Park Könyvkiadónak köszönhetően kötet formájában is megjelent a dráma szövege, ráadásul a kiadás tartalmazza a Cyrano de Bergerac című darabot is.
Kiemelt kép: Jelenet az Edmond című előadásból (fotó: Máthé András)