Karamazov fivérek / Spirit Színház / Rendező: Nagy Márk / március 26. 19:00

Dosztojevszkij utolsó, legnagyobb és egyben legösszetettebb regénye több színházi alkotót is megihletett már, játszotta a Radnóti színház, feldolgozta a MU és a Füge közös produkcióban (ennek az előadásnak ma is fut a koncertváltozata), most pedig a Spirit Színházban is bemutatásra kerül. Nem csodálkozunk népszerűségén, hiszen remek férfiszerepek vannak benne, melyeket most a Nemzeti Színház fiatal, Kaposváron végzett színművészei játszanak el. Mészáros Martin, Szép Domán és Karácsony Gergely a három testvért alakítja, édesapjukat pedig a teátrum alapító igazgató, Perjés János jeleníti meg.

A családi dráma nem csak az apa és fiai közötti viszonyt boncolgatja, betekintést nyújt az orosz történelem egy olyan korszakába, amiről keveset tudunk: még jócskán az októberi forradalom előtt járunk, ám a vidéki város lakói már a cári fényűzés terheit nyögik. Ebben a miliőben vívja meg csatáját Karamazov az örökségre ácsingózó fiaival. A regény színpadi változatát Nagy Márk jegyzi, aki egyben az előadás rendezője is.

Az Erdő című előadás plakátjának részlete (fotó: Zenthe Ferenc Színház)

Erdő / Zenthe Ferenc Színház, Salgótarján / Rendező: Susán Ferenc / március 27. 19:00

A 19. századi orosz realista drámairodalom egyik nagy alakja Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij, aki darabjaival az egyes társadalmi osztályok életét ábrázolta, és történeteinek hősei hétköznapi emberek. Egyik kései műve az Erdő, melyet tavasszal a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház is repertoárjára tűz. Az Erdő főszereplője egy köztiszteletben álló, ámde szerelmes természetű özvegy földbirtokosnő, Gurmizsszkaja. A sokat megélt asszony egyre-másra elad egy-egy darabot a földjéből, csak azért, hogy az általa kiszemelt fiatalembert pénzzel maga mellett tarthassa. A nő unokahúgához szeretné hozzáadni az ifjút, hogy így a lányt kizárhassa az örökségből, amikor váratlanul felbukkan egy újabb örökös. Hosszú évek után a földhöz tartozó erdőben találkozik egymással ismét két vándorszínész, Vigov, és Gurmizsszkaja unokaöccse, Szomorov. A férfinak azonban titkolnia kell mesterségét, ám az emberi gyarlóságok láttán felpezsdül benne a színészvér, és nem hagyhatja, hogy a pénz diadalt arasson a tiszta érzések fölött.

Gurmizsszkaja szerepében Vándor Éva lesz látható, a földbirtokosnő színész unokaöccsét Rácz János játssza. A további szerepekben mások mellett Jakab Csaba, Farkas Zoltán, Baksa Imre és Tolnai Klára is a közönség elé lép. Az előadást a teátrum produkciós igazgatója, Susán Ferenc rendezi.

Simon Zoltán és Görög László (fotó: Miskolci Nemzeti Színház)

A velencei kalmár / Miskolci Nemzeti Színház / Rendező: Mohácsi János / március 29. 19:00

A velencei kalmár megint csak egy olyan darab, amihez szívesen nyúlnak a rendezők, jelenleg is szerepel például a Pesti Színház, illetve az Ódry Színpad műsorán. Shakespeare öt felvonásos vígjátékát ezúttal a Mohácsi testvérek átiratában láthatja majd a miskolci közönség, legalábbis azok, akik betöltötték 18. életévüket, ugyanis az előadás korhatáros. Mohácsi János rendezői stílusát, és a darab alapkonfliktusát ismerve valahogy nem is lepődünk meg ezen.

Shylock szerepében a Jászai Mari-díjas Görög Lászlót láthatjuk, Antoniot pedig a Junior Prima-díjas Simon Zoltán játssza. Partnereik többek között Láng Annamária, Mészöly Anna és Feczesin Kristóf.

Eperjes Károly (b) a Stuart Mária próbáján (fotó: Csiky Gergely Színház)

Stuart Mária / Csiky Gergely Színház, Kaposvár / Rendező: Kéri Kitty / március 29. 19:00

Az egyik legjelentősebb német drámaíró, Friedrich Schiller, az Örömóda és a Tell Vilmos szerzőjének történelmi témájú színművéből készül előadás a kaposvári teátrumban. A több mint 200 éves drámát a balatonfüredi Kisfaludy Színház színész-igazgatója, Kéri Kitty viszi színre a főszerepben Nyári Szilviával és Varga Zsuzsannával. A történet Máriáról és Erzsébetről, Skócia és Anglia királynőiről szól. Az egyik feláldozta a hatalmat a szerelemért, a másik a szerelmet a hatalomért. A két nő gyűlöli egymást, de életük mégis összefonódik. Mária a börtönben, Erzsébet a trónon ül, de mindketten rabok. Két kiemelkedő nő harca elevenedik meg egy elképzelt találkozásban, hiszen akár fordítva is történhetett volna. Az előadásban a Csiky Gergely Színház művészei mellett láthatja a közönség még Eperjes Károlyt és Bakos Kiss Gábort is.

A kulcslyukon át / Thália Színház /Rendező: Fehér Balázs Benő /március 30. 19:00

Joe Orton szórakoztató komédiája egy pszichiátriai rendelőben játszódik, ahová a gyanútlan Geraldine Barclay állásinterjúra érkezik. Ám arra nem számít, hogy az asszisztensi pozíció betöltésénél előfeltétel a vetkőzés, amiről a főorvos vehemens felesége persze nem így gondolkodik, és ebbe a kellemetlen szituációba még egy londiner, egy rendőr és az egészségügyi hatóság főellenőre is megékezik… A fekete humorral átszőtt előadás főbb szerepeiben a Thália társulatával először dolgozó Friendenthal Zoltán, a színház művészeti vezetője, Schell Judit, és két tehetséges fiatal művésze Mórocz Adrienn és Bán Bálint láthatók. A felhőtlen szórakozásra pedig a rendező személye is garancia, hiszen Fehér Balázs Benő már számtalanszor bizonyította, hogy a groteszk darabok nagymestere. Gondolunk itt az Színmű padlásterében bemutatott Tajtékos napokra, vagy éppen a Katona Kamrájában játszott Emilia Galottira.

A kulcslyukon át promófotója (fotó: Várady Nikolett)

Élektra / Budaörsi Latinovits Színház / Rendező: Alföldi Róbert / március 30. 19:00

Az évad egyik legmegrázóbb előadása volt tavaly A sötétség hatalma, Tolsztoj kilátástalan szegénységben, a semmi közepén játszódó családi tragédiáját Alföldi Róbert vitte színpadra Balsai Móni, Spolarics Andrea és Brasch Bence főszereplésével. Alföldi Róbert idén újra visszatér a budaörsi teátrumba, és ismét egy különleges, nem sokszor játszott anyagból készít előadást. Euripidész görög drámaíró egyik talán legismertebb művét, az Élektrát Fodor Tamás színművész dolgozta át több mint harminc évvel ezelőtt, és a cselekmény két fő szálon bontakozik ki. Az első egy akkor viszonylagos jólétben és nyugalomban élő társadalom önvizsgálatának története, a másik pedig Élektra és Oresztész vérfertőző kapcsolata.

Az Élektra a trójai háború mítoszának része, pontosabban egyik epilógusa a sok közül. A görög seregek főparancsnoka, Agamemnón tíz év után hazatér Mükénébe. Ő már talán el is felejtette, hogy a háború sikeréért feláldozta egyik lányát, ám felesége nem feledkezett meg Íphigéneia haláláról. A nő úgy dönt, bosszút áll férjén és szeretője segítségével megölik Agamemnónt, majd átveszik az uralmat a város felett. A család legkisebb gyermekét, Oresztészt még fiatalon Korinthoszra küldték, ám idő közben a fiú felnőtt, és visszatért Mükénébe. Amikor pedig megtudja, mi történt apjával, elhatározza, hogy megöli a gyilkosokat, köztük tulajdon édesanyját.

Élektrát Ladányi Júlia egyetemi hallgató alakítja, Oresztészt a Budaörsi Latinovits Színház társulatának tagja, Böröndi Bence játssza. Balsai Móni Klütaimnésztra, Brasch Bence Aigiszthosz király, Spolarics Andrea pedig Philebosz szerepében lép majd a nézők elé.

Kiemelt kép: Balsai Móni és Brasch Bence az Életra próbáján (fotó: Budaörsi Latinovits Színház)