Tűznyelők / Színház- és Filmművészeti Egyetem / rendező: Kárpáti Péter / március 13. 19 óra, Ódry Színpad
Novák Eszter és Selmeczi György végzős zenés osztálya már többször bebizonyította, hogy van létjogosultsága a zenés osztálynak, legutóbb a Na’Conxypanban hull a hó előadásban, amelyben Gulácsy Lajos zavaros életét mutatták meg Melis László zenéjével. Az évad egyik legjobb előadásaként. Hogy miért kérdés, a zenés osztály létjogosultsága? Mivel korábban, még Novák Eszter előtt, ebből az osztályból kerültek ki a zenés színházak legjobbjai, mára az itt végzettek egyszerűen hangi adottságaik miatt nem jutnak be sem a Madách Színházba, sem az Operettszínházba. Ez mondjuk, tény, ahogy az is, hogy a mostanában a zenés osztályból kikerülők nem könnyen jutnak be egyáltalán bárhová. Reméljük, ezzel az évfolyammal ez másképpen lesz.
Kárpáti Péterrel különleges dolog együtt dolgozni: az improvizációkból születik vele az előadás, ami így nagyon személyes és jó esetben keresetlen lesz. A végzős színészek most elkalandoztak a szorongások, rettegések, összeesküvés-elméletek sűrű erdejében az improvizációik és gyűjtéseik alapján készült előadásban. Dramaturgként Balázs Júlia segíti a rendező munkáját.
Macbeth / Örkény Színház, Budapest / rendező: Gáspár Ildikó / március 14. 19:30, Örkény Stúdió
A populáris színházak hívei és a megúszós igazgatók szokták azt mondani, hogy ha a jegyek el vannak adva, akkor jó színházat csinálnak. Főként vidéken szokás erre hivatkozni. A Macbeth-re előre két hónapra elfogytak a jegyek látatlanban. Pedig nem Gálffi László lesz a címszereplő, igaz, a stúdiót könnyebb megtölteni, mint a nagyszínpad nézőterét. Gáspár Ildikó a József és testvérei színpadra írásával és Ascher Tamással közös színpadra állításával bebizonyította, hogy érti a színházat.
Ha már a főszerepet szóba hoztuk, Fodor Tamás legalább akkora izgalom, mint Gálffi László, Pogány Juditról nem is beszélve. De ki ez a Borsi-Balogh Máté? A fent említett zenés osztály egyik legképességesebb tagja. A szövegkönyvet a rendező mellett, Ari-Nagy Barbara dramaturg írta. „A hűséges alattvalóból egy jóslat hatására királygyilkossá váló Macbeth története a politikai bűncselekmény és a zsarnokság kialakulásának krónikája. De még inkább elrettentő példázat, amely az emberi lélek mélységeibe enged betekinteni” – áll a színlapon. Mindezt négy színész fogja előadni.
Pettson és Findusz – A váratlan vendég / Ciróka Bábszínház, Kecskemét / rendező: Widder Kristóf / március 16. 17 óra
Nem sokan gondolnák, de Magyarországon jelenleg a legprogresszívebb színházi műfaj a bábművészet. Már réges-régen nem csupán paraván mögül előbújó gyerekmeséket jelent, és a gyerekeknek szóló történetek is ezer alakban jelennek meg. Pettson és Findusz történetei népszerűek a gyerekek között, és a kifejezetten színvonalas mesék közé tartozik. Ahogy a kecskeméti bábszínház hazánk egyik legjobb bábszínháza.
Ebbe a „színvonalasságba” kívülről érkezik Widder Kristóf, aki nem a mesedarabokról híres, hanem az ellenkezőjükről: húsbavágó, fekete történeteket fest rendezőként különös ecsetvonásokkal.
Trójai nők / Maladype Színház, Budapest / rendező: Szabó K. István / március 17. 19 óra
A Maladype Színház a hazai függetlenek egyik zászlóshajója. Egy színházi műhely, amelyet a vezetője, Balázs Zoltán vendégrendezőkkel is karban tart. A trójai nők egy klasszikus női történet, ami adja is magát, hiszen a társulat nagy része nő.
„Ahogy Euripidész drámájának, Sartre és Illyés Gyula átdolgozásai által egyre inkább fellazul az idő egysége, Szabó K. István rendező átiratában teljesen feloldódik, és a történelem nagy olvasztótégelyéből kísértő hangok, képek által utal valami örök tűzre, megannyi füstölgő romra, mert a hiúság Helénája újabb, pusztításban gyönyörködtető hadjáratokra sarkall, s nincs az a férfi aki, ellenállna a csábításnak” – olvasható a színlapon. A trójai háború hátulnézetből.
Török Ákos írása
Kiemelt kép: Fodor Tamás és Pogány Judit a Macbethben (fotó: Horváth Judit)