A PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál keretében Magyarországra látogat a norvég író, Per Petterson, akivel szeptember 27-én, pénteken Vajna Ádám fog beszélgetni Szájában hamu, cipőjében homok című legújabb könyvéről a Három Hollóban. A mára világhírűvé lett szerző debütáló regényének középpontjában az apa-fiú kapcsolat áll, Petterson a tőle megszokott finom ecsetvonásokkal, borongós északi színekkel festi meg a gyermekkor összetett portréját.
Az 1952-es, oslói születésű norvég Per Petterson 1987-ben debütált íróként a magyarul most megjelenő Szájában hamu, cipőjében homok című novellagyűjteménnyel, amelyet számos regény követett. A második világháborúban játszódó Irány Szibéria (Til Sibir) című regényét jelölték az Északi Tanács irodalmi díjára. Az I kjølvannet egy fiatal férfi története, aki a Scandinavian Star(wd) komphajó 1990-es katasztrófájában veszítette el családját (Petterson anyja, apja, öccse és unokahúga is meghalt a katasztrófa során). Az áttörést a Lótolvajok (Ut og stjæle hester) hozta el számára, amelyet Norvégiában a két legjobb irodalmi díjjal – a norvég kritikusok irodalmi díjával és a könyvkereskedők év legjobb könyve díjával – ismertek el. A 2005-ös angol nyelvű fordítást (Out Stealing Horses) 2006-ban a Független Külföldi Szépirodalmi Díjjal (Independent Foreign Fiction Prize), 2007-ben Nemzetközi Dublini Irodalmi Díjjal (International Dublin Literary Award) jutalmazták. A New York Times Book Review 2007. december 9-i számában az év 10 legjobb könyve közé választották a regényt. Petterson 2000-ben elnyerte a Brage-díjat, a 2008-as Átkozom az idő folyamát (Jeg forbanner tidens elv) című regényéért pedig egy évvel később megkapta az Északi Tanács Irodalmi Díját. Műveit közel 50 nyelvre fordították le.
Per Petterson életművét hazánkban a Scolar Kiadó gondozza, nekik köszönhetően olvashattuk magyarul a Lótolvajok, a Megtagadom, az Irány Szibéria, az Átkozom az idő folyamát, valamint a Férfiak az én helyzetemben című regényeket. A Szájában hamu, cipőjében homok című, magyarul szeptemberben megjelenő kisregényben az 1960-as évek elején járunk, a hidegháború nyomott légkörével sújtott Norvégiában. Petterson későbbi műveinek ki-be járó hőse, Arvid Jansen még csak hatéves kisfiú, akit olykor rémálmok gyötörnek. Arvid lassan, óvatos léptekkel kaptat a kamaszkor előtte magasodó baljós hegye felé. Még nem érti teljesen, de az apró mozaikokból már kezd összeállni számára a világ. Szülei munkások. Osló külvárosában élnek, apja cipőgyárban dolgozik, dán édesanyja takarítónő. Petterson műve sallangmentes, szikár nyelvezettel megírt – akárcsak Hemingway, Petterson is kerüli a felesleges díszítéseket. A sorok között, a felszín alatt kimondatlan érzések és fájdalmasan őszinte, mégis megértő, szeretettel teli történetek sejlenek fel. Így, a maga pőreségében tárul fel előttünk az ember zavarba ejtő sérülékenysége és a kapcsolatok kusza pókhálója.
Kiemelt kép: Per Petterson (Fotó: Cato Lein)
